Irán vezetői válság előtt Ebrahim Raiszi elnök halála után
A konzervatív irányba tolódó iráni rezsim számára bizonytalan időszak következik Ebrahim Raiszi elnök helikopterbalesetben bekövetkezett halála után, aki a legfőbb vallási vezető lehetséges utódjaként is számon tartott.
Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hosszein Amir-Abdollahian külügyminiszter életét vesztette egy helikopterbalesetben, amikor Azerbajdzsánból tértek haza rossz időjárási viszonyok között. A keresőcsapatok csak másnap reggel találták meg a roncsokat és a nyolc utas holttestét, köztük az amerikai gyártmányú Bell 212-es helikopterben utazó Raiszit és Amir-Abdollahiant. Raiszi halála különösen megrendítő a Közel-Kelet jelenlegi instabil helyzetében, amelyet a Hamász októberi Izrael elleni támadása és a gázai válság kirobbanása fokozott. Irán a nemzetközi kritikák és a palesztin kérdés újbóli napirendre kerülése miatt erősödött a régióban. A belső gazdasági és társadalmi problémák, valamint az ellenállási mozgalmak erősödése tovább bonyolítja a helyzetet.
Raiszi, aki 2021-ben váltotta a mérsékeltnek tekintett Haszan Róhánit, a keményvonalas irányzat képviselőjeként a konzervatív ciklus vezetője volt. Az iráni politikai rendszerben a legfőbb vallási vezető, jelenleg Ali Hamenei rendelkezik a legnagyobb hatalommal, az elnök pedig inkább végrehajtói szerepet tölt be. Raiszi a gazdasági nehézségek és a Trump-kormány alatt kiéleződött amerikai-iráni viszony ellenére is képes volt fenntartani a rezsim stabilitását.
A külpolitikában Raiszi és Amir-Abdollahian jelentős folyamatokat vezényeltek le, köztük a szaúdi-iráni kapcsolatok normalizációját és a palesztin Hamasz támogatását. A nukleáris megállapodás bukása után Irán szorosabb kapcsolatokat épített ki Kínával és Oroszországgal, ami Európa számára aggasztóvá vált.
A helikopterbaleset körülményei összeesküvés-elméleteket szültek, de semmilyen jel nem utal idegenkezűségre. A regionális feszültségek nem fokozódtak, több kormány, köztük Törökország, Szaúd-Arábia és Katar is segítséget nyújtott a keresésben vagy szolidaritásukat fejezték ki. Az Európai Unió a Copernicus vészhelyzeti műholdas térképszolgálatát aktiválta. Raiszi halála után Mohammad Mokhber vette át átmenetileg az elnöki feladatokat, de ötven napon belül új választást kell tartani.
A választások előtt azonban nincs egyértelmű jelölt az elnöki posztra, és a márciusi parlamenti választásokon a reformpárti jelölteket kizárták, ami a részvétel csökkenéséhez vezetett. Raiszi halálhírére az iráni társadalom egy része örömmel reagált. Hamenei legfőbb vallási vezető dilemmákkal néz szembe, és nem várható tőle irányváltás. A konzervatív táboron belül sincs egyértelmű befutó, és a választási részvétel növelése érdekében mérsékelt jelöltek is indulhatnak, bár győzelmi esélyük csekély.
Raiszi halála hosszú távú problémákat is felvet, mivel ő lehetett volna a legfőbb vallási vezető utódja. A 85 éves Ali Hamenei egészségi állapotáról szóló pletykák miatt szükségessé válik az utód keresése. A legesélyesebb jelöltként Modzstaba Hamenei neve merül fel, ami a monarchiát megbuktató forradalom után kényes helyzetet teremthet. A Forradalmi Gárda lehet a győztes a vezetői válságban, mivel megerősödött a kül- és biztonságpolitikai téren, valamint politikailag és gazdaságilag is.
Az országban kettős utódlási válság alakult ki, hiszen Raiszi nemcsak az elnöki pozíciót töltötte be, hanem minden szakértő egyöntetűen egyetértett abban, hogy ő lesz az ajatollah utódja. A következő hetekben több pozícióra is új embert keresnek majd, amely számos dolgot jelezhet az utódlást illetően. Május 21-én, azaz ma derül ki a Szakértők Gyűlésének új elnöke és elnökhelyettese, május 27-én a parlamentnek is lesz új házelnöke, és június 28. után új köztársasági elnöke lesz Iránnak. Az ajatollah beleavatkozhat a fenti pozíciók bármelyikébe, ezzel egyértelmű jelzést adhat, hogy kit jelöl a saját utódjaként Teheránba.
Bárki is lesz az új vezető Teheránban, egyáltalán nem vár rá könnyű helyzet. A síita hatalomban a kormányellenes elégedetlenség folyamatosan nő, amelyet az idei parlamentáris választásokon tapasztalt rekordalacsony részvétel is bizonyít. Közben Irán széles nemzetközi hálózatot épített ki, amelyen keresztül iszlamista csoportok egész sorát támogatják. Ez különösen 2023 októbere óta jelent feszült helyzetet, mivel a perzsák pénzéből alaposan megtámogatott Hamász, a Hezbollah, illetve a húszik is aktivizálták magukat a nyugatiak ellen. Az ellentétek végül közvetlen rakétázásokig vezettek, Irán területéről támadták Izraelt. A háború elmaradt, Teherán elszigeteltsége pedig az eddigieknél is súlyosabb.
Az instabil helyzet pedig azt eredményezheti, hogy a radikálisok ígéretei győzik meg az elnökválasztáson a szavazók többségét, akik Raiszinál is keményvonalasabb vezetőt ültethetnek Irán élére, aki tovább növelheti az ellentéteket a Közel-Keleten. Az iráni alkotmány szerint Raiszi halála után 50 napon belül ki kell írni az új elnökválasztást, amin természetesen ismét csak az indulhat el, akinek az ajatollahok megengedik. Raiszi halálának valószínűleg nem lesz közvetlen hatása Iránra, a Közel-Keletre és a világra, hiszen a politikai rendszerben az elnök inkább kirakatfigura, és minden lényeges kérdésben a legfőbb vallási vezető, Ali Hamenei ajatollah és a hozzá hasonlóan idős vallási vezetők döntenek. Az igazán érdekes kérdés, hogy mi történik, amikor a legfelső vezető posztja üresedik meg.