Ukrajna nem tervezi a külföldre menekült férfiak erőszakos hazaszállítását

Ukrajna nem készül arra, hogy erőszakkal hazahozza azokat a férfiakat, akik a katonai szolgálat elől menekültek külföldre, állítja Olha Stefanisina, az EU-s integrációért felelős miniszterhelyettes.

Az ukrán kormány döntése, hogy felfüggeszti a konzuli szolgálatot azoknak a férfiaknak, akik a katonai kötelesség elől menekültek külföldre, számos spekulációt szült arról, hogy a kormány erőszakos intézkedéseket vezethet be a menekülőkkel szemben. Azonban Olha Stefanisina kijelentette, hogy az ukrán kormánynak nincsenek ilyen tervei.

Ukrajnában jelenleg szükségállapot van érvényben, amely értelmében a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az országot, és bármikor behívót kaphatnak a katonai szolgálatra. A háború kitörése előtt és alatt mégis sok százezer férfi hagyta el az országot, sokan közülük csempészek segítségével, vagy egyszerűen átszökve a határon.

A katonai létszámhiány miatt felröppent pletykák szerint Kijev drasztikusabb lépéseket fontolgathat azokkal szemben, akik a sorkatonai behívótól való félelmükben távoztak külföldre. A konzuli szolgálat felfüggesztése tovább táplálta ezeket a találgatásokat.

Stefanisina miniszterhelyettes egy interjúban világossá tette, hogy a kormány nem tervez ilyen intézkedéseket, és a közeljövőben sem várható, hogy hazadeportálnák a menekülteket. A döntés mögötti okokról nem esett szó, de feltételezhető, hogy az ukrán vezetés úgy ítéli meg, nem célszerű olyan embereket a frontvonalba küldeni, akik nem akarnak harcolni. Ezenkívül néhány külföldi ország, mint például Lengyelország, valószínűleg akadályozná a menekültek kényszerített visszatérését.

Eközben Ukrajna további nemzetközi támogatást kap a konfliktusban. A lett kormány újabb katonai segélycsomagot hagyott jóvá, amely rövid hatótávolságú légvédelmi fegyvereket, megfigyelő drónokat és egyéb fontos felszereléseket tartalmaz. Evika Silina lett miniszterelnök szerint ez a támogatás segíteni fog javítani Ukrajna légvédelmi és felderítési képességeit. Lettország GDP-jének mintegy 0,25 százalékát fordítja évente Ukrajna támogatására, és a katonai szállítmányokkal erősíti a barátságot az ukrán néppel az Oroszország elleni harcban.

A múlt hét végén Baiba Braze lett külügyminiszter Kijevben tett látogatása során bejelentette, hogy Riga egy 215 megawattos generátort ad át Ukrajnának a főváros energiaszükségleteinek fedezésére. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig közölte, hogy Lettország Ukrajnával együtt növelni fogja a drónok gyártását az Ukrajna szükségleteinek kielégítésére létrejött nemzetközi kezdeményezés, az úgynevezett drónkoalíció keretében.