zCast: Beszélgetés a gyermeknevelésről a fenntarthatóság jegyében

Mennyire vannak tisztában a magyar gyerekek a klímaváltozás jelenségével, és milyen módszerekkel lehet őket szorongás nélkül klímatudatosságra nevelni? Ebben a témában keresi a válaszokat a zCast legújabb podcast adása, ahol a fenntarthatóság oktatásának fontosságát és a szülők szerepét is körbejárjuk.

A fenntarthatóság és a klímaváltozás témái egyre inkább előtérbe kerülnek a társadalmi diskurzusban, és ezek a kérdések már a gyermeknevelés területén is megjelennek. A zCast podcast sorozatának legfrissebb epizódjában arról esett szó, hogy a fenntarthatóbb jövő érdekében milyen szerepet játszik az oktatás, különös tekintettel a gyermekkorra.

A magyar iskolarendszerben jelenleg sok egyéb, napi szintű probléma is akad, de a környezettudatosság kérdése sem hagyható figyelmen kívül. A podcastban Fait Federika vendégei, Körner Olga, a BOLYGÓ közösségi tér vezetője és Lipcsei Gábor, az Arkki Magyarország társalapítója beszéltek arról, hogyan lehet a gyerekeket játékosan és a szorongást elkerülve klímatudatosságra nevelni.

A beszélgetés során kitértek arra is, hogy a szülők milyen módon vehetnek részt aktívan gyermekeik oktatásában ebben a témában, és milyen praktikákat alkalmazhatnak, hogy a gyerekek megértsék és érzékeljék a fenntarthatóság fontosságát.

A podcast epizódjai a HVG Podcastok műsorai között érhetők el, többek között a Spotify, Apple Podcasts, Google Podcasts, SoundCloud és YouTube platformokon, valamint feliratkozásra is van lehetőség a zCast csatornájára.

A műsort az ALTEO támogatja, amely az energiaszektorban elsőként szerzett ESG tanúsítványt. Az ALTEO csoport termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese, Luczay Péter a negatív áramárak kapcsán megjegyezte, hogy azok átalakíthatják a fogyasztói szokásokat, bár a fogyasztó oldali árrugalmasság még nem feltétlenül van az optimális szinten. Előbb-utóbb azonban – a túlkínálatos időszakok eredményeként kialakuló nagyon alacsony (sokszor negatív) villamosenergia-árak jelzését követve – várható a fogyasztói szokások megváltozása is, azaz a kereslet erősebb alkalmazkodása a megváltozott piaci árakhoz.

Magyarországon a naperőművek beépített kapacitása már 6000 MW fölé ugrott, ami az áramtőzsdén negatív árak kialakulásához vezetett, például a május elsejei munkaszüneti napra mínusz 108,16 euró/megawattórás szinten. Ez a jelenség, amelyet "kacsa-görbének" neveznek, a naperőművek napközbeni termelésével egyre inkább leszorítja a tőzsdei árakat, és a tavalyi 74 darab negatív áras óra után idén ez a szám 100-110 közé emelkedhet. Az ipari energiafogyasztók aggódhatnak, hogy a negatív KÁT-kassza költségeit rájuk terhelik, ami felerősítheti a régiós versenyképességi kérdéseket.