Hont András és az Átlátszó elleni támadások
Hont András véleményvezéri tevékenysége kapcsán az Átlátszó ellen indított kommentháború azt mutatja, hogy az ellenzéki közönség egy része is átvette a Fidesz szekértábor-logikáját: aki nem velünk van, az ellenünk van, és a sajtó feladata nem a kritikus őrködés, hanem a politikai meggyőződéseket erősítő vélemények képviselete.
Azok, akik nem tartoznak a megszokott kánonba, azokat ki kell zárni, vagy még rosszabb esetben, el kell törölni, még akkor is, ha ezzel egy egész szerkesztőség kerül veszélybe, amely egyébként a kormánykritikus oldalon elismert és díjazott. Nem a kormányzat áll a mostani lejáratókampány mögött, hanem az ellenzéki közösségi média felhasználói próbálják eltávolítani a nem kívánt újságírót.
A liberális ellenzéki véleménybuborék jelensége, amely a fővárosi értelmiség és a kormányfüggetlen sajtóorgánumok között alakult ki, egyik oka lehet a több mint egy évtizede tartó egypártrendszer visszaépülésének. Amikor azonban egy kormányfüggetlen sajtóorgánum, mint az Átlátszó, megpróbál nyitni a szokásos ellenzéki meggyőződéseken túlra, például Hont András szerződtetésével, akkor támogatásmegvonással fenyegető nyomásgyakorló kampányt indítanak ellene.
Az Átlátszó szerkesztősége úgy döntött, hogy nem csak a kormánykritikus, progresszív-liberális közönséget szeretné megszólítani, hanem azokat is, akik a kormánypropagandából tájékozódnak. Ennek érdekében vidéki rovatot indítottak, vidéki szerzőket vettek fel, és nem zárták fizetőfal mögé a tartalmat. A kormánypártból kiábrándult szerző, Hont András leigazolása is e stratégia része volt, aki politikai adatelemző cikkekkel és podcast-műsorokkal járult hozzá az Átlátszó munkájához, bár sarkos véleményeit máshol fogalmazta meg.
Hont Andrásnak köszönhetően az Átlátszó elérte az ellenzéki keménymagon túli közönséget is, és olyanokhoz juttatta el a tényfeltáró anyagait, akik nem tekintik az Orbán-rendszert a gonosz birodalmának. Azonban azok, akik most Hontot használják fel ürügyként az Átlátszó elleni támadásra, valójában nem egy szabad és kritikus sajtót szeretnének, hanem egy ellenzéki propagandagépet. Az ilyen támadások nehezítik a politikai változást és a szabad sajtó működését.
Bodoky Tamás