Macron és az európai kihívások

Egységes európai katonai erőt és gazdaságpolitikát sürgetett Emmanuel Macron francia elnök a Sorbonne egyetemen tartott beszédében, ahol Európa jövőjéről és a kontinens előtt álló kihívásokról beszélt.

Emmanuel Macron elnök a Sorbonne egyetemen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy Európának meg kell mutatnia, hogy képes önállóan cselekedni, és nem válik az Egyesült Államok vazallusává. Macron szerint Európa halandó, és meg is halhat, ha nem vigyázunk, ezért fontos, hogy párbeszédet folytasson a világ más régióival, beleértve Kínát is.

Macron Kínából való hazatérése után fejtette ki azt a nézetét, hogy az Európai Unió nem lehet az Egyesült Államok vazallusa, és emlékeztetett arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök hamarosan Európába, köztük Magyarországra is látogat, először pedig vele tárgyal. A nemzetközi kapcsolatok terén Macron a TikTok példáját hozta fel, amely az Európai Unióban 142 millió tagot számlál, miközben az USA-ban Joe Biden elnök aláírt egy törvényt, amely a nemzetbiztonságra hivatkozva előírja a TikTok számára, hogy szabaduljon meg kínai tulajdonosától.

Macron szerint Európa nem készült fel megfelelően az olyan fenyegetésekre, mint az ukrajnai háború vagy a gázai konfliktus. Az elnök szerint Oroszország és Irán átlépte a határokat, míg a világkereskedelemben Kína és az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyja a szabályokat, például a zöld átmenetet kihasználva olcsó termékekkel árasztják el a piacot.

Az elnök protekcionista iparpolitikát említett, amely az Egyesült Államokba vonzza az európai cégeket, és ezzel versenyhátrányba kerül az Európai Unió. Macron szerint a kínaiak és az amerikaiak jelentős állami támogatással fejlesztik a kulcs iparágakat, és ezért szükség van egy egységes pénzügyi alapra az EU-ban, amelyből finanszírozható lenne az egységes hadiipar, a zöld átmenet, az európai energia hálózat korszerűsítése és a digitalizáció. Ezt az alapot közös uniós hitelfelvételből teremtenék meg, de a tervezetet az Európai Bizottság nem fogadta el, mert a fukar államok, élükön Németországgal, elutasítják azt.

Macron belpolitikai helyzete is kihívásokkal teli. Az elnök pártja népszerűtlensége miatt csak a harmadik helyen végezne az EP-választásokon, megelőzve a szélsőjobbot és a szocialistákat. Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma a migránskérdésre és az ukrajnai háború tárgyalásos rendezésére fókuszálva 30%-ot kapna a szavazatokból. Franciaországban a migránskérdés valós és fontos politikai probléma, és a gázai konfliktus is feszültséget okoz a zsidó és muzulmán közösségek között.

Bruno Cautrès, a CNRS politika szakértője szerint valóságos földrengés lenne a francia belpolitikában, ha Macron pártja csak a harmadik helyen végezne az EP-választásokon. Marine Le Pen már a 2027-es elnökválasztásra készül, és ha pártja nyer, akkor a parlament feloszlatását javasolná, bár ez nem valószínű, hogy sikerülne.