Amerikai katonák távoznak, orosz zsoldosok érkeznek Afrikába

Az Egyesült Államok évtizedek óta jelen van haderővel Afrika északi részén, a Száhel-övezetben, ahol a terrorellenes háború keretében támogatást nyújtottak több államnak, mint például Mali, Burkina Faso, Niger és Csád. Azonban a geopolitikai változások hatására a régióban lévő új vezetések megkérdőjelezték a Nyugat felé való elkötelezettségüket, és sorra utasítják ki a nyugati katonákat, miközben teret nyernek az orosz államhoz kötődő zsoldoscsapatok.

A Száhel-övezetben az iszlamista csoportok folyamatos rajtaütései ellenére az amerikai drónok repülnek, és a franciák, valamint az EU-s katonák tréningezik a helyi erőket. Az elmúlt években több katonai hatalomátvétel is történt a térségben, például Nigerben, Maliban, Burkina Fasóban, Csádban, Guineában és Gabonban. Magyarország is erősebb jelenlétre törekszik a térségben, ahol a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár és Szijjártó Péter külügyminiszter is megfordult már. A magyar parlament megszavazta, hogy a Magyar Honvédség akár 200 katonát küldjön Csádba.

A New York Times szerint az Egyesült Államok kénytelen kivonni katonáit Csádból és Nigérből, mivel a kormányaik újra akarják tárgyalni az amerikai szerepvállalás feltételeit. Az amerikai különleges erők kivonása Németországba május 1-ig zajlik le, és bár a csapatok egy részét eleve át akarták helyezni, a helyzet aggasztó trendet mutat az Egyesült Államok számára. Franciaország jóval nagyobb katonai kontingenst tart fenn Csádban, és ha az Adji Kossei Légibázist is el kellene hagyniuk, az elemzők szerint Amerika "süket, buta és vak" lenne a Száhel-övezetben.

A magyar katonai jelenlét Csádban geopolitikai és diplomáciai szempontból is nehezen indokolható, és nem látszanak a gazdasági előnyei sem. Január végén derült ki, hogy Orbán Gáspár is részt vesz a csádi misszió előkészítésében, és február végén kiderült, hogy magyar diplomáciai képviseletet hoztak létre N'Djamenában. A Honvédelmi Minisztérium szerint a május 6-i választást követően a csádi kormány és parlament döntésén múlik, hogy a védelmi együttműködés milyen konkrét formát fog ölteni.

A Csáddal szomszédos Nigerben a helyzet romlott meg a Nyugattal, miután egy államcsínnyel a hadsereg vette át az ország irányítását, és Oroszország felé fordult. Niger stratégiai helyen fekszik, gazdag nyersanyagokban, és fontos az EU-nak is. A nigeri vezetés a Burkina Fasóval és Malival lépett szövetségre, és felmondta az Egyesült Államokkal kötött biztonsági megállapodását. Az Iszlám Állam és az al-Kaidához kötődő szervezetek elleni harc részeként az Egyesült Államok drónbázisokat tartott fenn Nigerben.

Az Egyesült Államok katonai szerepe Afrikában a 2001-ben indult terrorellenes háborúval kezdődött, és 2007-ben hozták létre az Afrikai Parancsnokságot (AFRICOM). Tavaly márciusban Antony Blinken külügyminiszter is Nigerbe utazott, de a tavaly júliusi puccs után megfagyott a viszony az amerikaiakkal. Napokon belül amerikai delegáció érkezik Niameybe, hogy megegyezzen a katonai vezetéssel a közel 1100 amerikai katona távozásáról.

A France24 szerint a nigeriek januárban kötöttek megállapodást az oroszokkal, miután megszabadultak a francia erők jelenlététől. Az elmúlt hetekben száz orosz katonai tanácsadó érkezett Nigerbe, és egy fejlett légvédelmi rendszert is hoztak magukkal. A Wagner-csoport helyét a térségben az Afrika Hadtest nevű félkatonai egység vette át. A nigeri miniszterelnök Moszkvában és Teheránban is járt, utóbbi látogatás kapcsán felmerült az iráni atomprogram és Niger gazdag uránkészleteinek összefüggése.

A Guardian orosz stratégiai győzelemről ír, és szerintük az USA-nak újra kell gondolnia a terrorizmusról alkotott stratégiáját. Kína is érdeklődik a térség iránt, a CNPC olajcégen keresztül jelentős befektetéseket tett Nigerben. Az oroszok és a kínaiak egyre népszerűbbek a régióban, és az afrikai országok a nagyhatalmi versengéssel kalkulálva kötelezik el magukat a több pénzt és befektetést hozó fél mellett.