A lengyel kormány több bátorságot vár a németektől Ukrajna ügyében

A lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski szerint Németországnak bátrabban kellene fellépnie Ukrajna támogatásában, és reméli, hogy Olaf Scholz német kancellár megfontolja a Taurus típusú robotrepülőgépek szállítását az országnak.

Radoslaw Sikorski a Bild am Sonntag című német lapnak és más Axel Springer médiumoknak adott interjújában kifejtette, hogy az amerikai ATACMS rakéták Ukrajnába történő szállítása egy fontos lépés volt az ukrajnai orosz eszkalációra adott válaszként, és Németországnak is hasonlóan kellene reagálnia. A Pentagon nem közölt részleteket arról, hogy a szállított rakéták milyen hatótávolságúak, de a média szerint a nagyobb hatótávolságú modellekről van szó.

Sikorski szerint Scholz eddig határozottan elutasította a Taurus robotrepülőgépek szállítását Ukrajnának, mivel attól tart, hogy ez Németországot is bevonhatja a háborúba. Az oroszok már leállították Ukrajna áramtermelő kapacitásának 70 százalékát, amit Sikorski háborús bűncselekménynek nevezett.

A lengyel külügyminiszter hozzátette, hogy Berlinben egy konferenciát tartottak Ukrajna háború utáni újjáépítéséről, de jobb lenne megelőzni az ország pusztulását. Sikorski szerint keménynek kell lenni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, mivel ő csak a nyomásra és a nyers erőre reagál.

Ezzel párhuzamosan, Németországban a belső biztonság kérdése is előtérbe került, miután elindult annak a német szélsőjobboldali csoportnak a bírósági pere, amelyikre 2022 végén azért csapott le a német rendőrség, mert erőszakos puccsal akarták megdönteni a kormányt. A Reichsbürger-csoport (birodalmi polgárok) néven ismert mozgalom tagjainak büntetőpere során kiderült, hogy a csoport tagjai között különlegesen képzett egykori katonák is vannak, és arra utaló jelek is, hogy az orosz titkosszolgálat is segíthette őket.

A szövetségi főügyész szerint a csoport 2021 novembere óta tervezte puccsát, és a német parlament épületének megtámadásával, valamint a szövetségi állam alkotmányos rendjének megdöntésével bízta meg a fegyveres szárnyát. A csoport elsődleges célja a puccs után az volt, hogy visszaállítsa Németország 1937-es határait.

A német hatóságok a 27 vádlottat biztonsági okokból három részre osztották, és a „katonai szárnya” már bíróság elé állt. A csoport vezetője, Heinrich Reuss és másik kilenc ember ügyét május 21-én tárgyalják a frankfurti bíróságon. A titkosszolgálatok becslése szerint a járvány előtt 19 ezer ember tartozott a Reichsbürger mozgalomhoz, ám ez a szám 2021-re 21 ezerre emelkedett. Az oltásellenes mozgalmak és a QAnon ideológiái is fontos inspirációs forrásként szolgáltak a német mozgalom számára.