Kínai elnök magyarországi látogatása és a gazdasági hatások
Tizennyolc magyar-kínai megállapodást írtak alá a két ország vezetői, amelyek között kiemelkedik a nukleáris iparban való együttműködés, az e-autók töltőhálózatának fejlesztése, a reptéri gyorsvasút és a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű tervezése.
A kínai elnök, Hszi Csin-ping látogatása során aláírt megállapodások között szerepel a cseresznye és szarvasmarha-szaporítóanyag exportjának beindítása is, de a figyelem inkább a nagyobb gazdasági projektekre irányul. A keleti nyitás és a nukleáris együttműködés kapcsán felmerült, hogy lehetséges lett volna az oroszok kiszorítása a paksi bővítésből, azonban a magyar kormányfő a Roszatom mellett döntött.
A kínai hitelekkel kapcsolatban az AitData 2023-as jelentése szerint a kínai hitelek 80 százaléka olyan államoknak jut, amelyek adósságcsapdába estek vagy közel állnak ehhez. Hszi Csin-ping európai körútja során előbb Szerbiában, majd Franciaországban tett látogatást, ahol azonban az igazán nagy horderejű ügyekben nem sikerült jelentős előrelépést elérnie.
A magyar gazdaság helyzetét tekintve, a drágulás üteme a korábbi lassulás után ismét növekedni kezdett, a szolgáltató szektor hajtja fel az árakat, és a benzin is drágább volt áprilisban. A kormány fenyegetőzése ellenére a benzinkutak árcsökkentése elsősorban az olajárak csökkenése és a forint erősödése miatt következett be.
Az Európai Bizottság javaslata szerint be kellene tiltani az orosz cseppfolyósított gáz továbbhajóztatását az EU-s kikötőkből, de a tagállamok saját használatra vehetnének orosz LNG-t. Ez a javaslat még a 14. szankciós csomag részeként is viszonylag enyhe intézkedésnek tűnik.
A Pénzügyminisztérium szerint az orosz-ukrán háború befejezése csupán 0,3 százalékponttal növelné meg az idei magyar gazdasági növekedést. A költségvetési hiány azonban már április végéig meghaladta az egész évre tervezett összeget, és a kamatkiadások jelentősen növekedtek az inflációkövető állampapírok kamatainak kifizetése miatt.
A HVG által készített ESG Top 40 lista a legnagyobb magyar cégek felelős működését rangsorolja környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok alapján. A lista élén a Magyar Telekom-csoport áll, míg a második helyen az MVM-csoport, a harmadikon pedig a CIB Bank Zrt. végzett.
Végül a Hundub Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelyet a magyar Facebook alternatívájaként emlegettek, szép csendben megszűnt, míg a Sólyom Airways még mindig létezik, bár már nem működik. A Vajna Tímea által alapított fánkozó ma már egy építőipari vállalkozás, új tulajdonoshoz került és átnevezték.