Oroszországtól rettegve döntenek a balti állam új vezetőjéről

Hét kihívója akadt Gitanas Nauseda litván köztársasági elnöknek, aki 2019 után idén ismét megméretteti magát a választásokon. A választások favoritja Nauseda, de a verseny eredménye befolyásolhatja az EP- és parlamenti választásokat, valamint Ukrajna jövőbeli sorsát is.

Május 12-én, vasárnap kezdődött meg Litvániában az elnökválasztás, ahol a legnagyobb esélyesként Gitanas Nauseda számít a győzelemre. A független, centristának mondható politikus várhatóan a második fordulóban ismét beköltözhet az elnöki palotába, ha szükség lesz rá. A választás azonban túlmutat Litvánia határain, hiszen az ország jelentős támogatást nyújt Ukrajnának, és a térség stratégiai jelentősége is nőtt az orosz invázió óta.

Litvánia GDP-arányosan az EU-n belül a harmadik legtöbb támogatást nyújtja Ukrajnának, és a balti államok régóta figyelmeztetnek az Oroszország jelentette veszélyre. Az orosz exklávé Kalinyingrádi Területtel és a Moszkva szövetségesének számító Fehéroroszországgal is határos Litvánia, ami az Európai Uniónak és a NATO-nak is tagja, a biztonsági kérdések pedig a választási kampányban is központi szerepet foglaltak el.

Az orosz fenyegetettség árnyékában

Litvániában a köztársasági elnöknek jelentős hatalma van, különösen a külpolitikai orientáció terén. Nauseda atlantista, EU-barát politikus, aki több NATO-csapat állomásozását érte el Litvániában, és menedékjogot adott Szvjatlana Cihanouszkajának. Az elnök az EU-csúcsokon az ukrán támogatások növeléséért érvel, és Litvánia NATO-ban betöltött szerepe is nőtt a háború következtében. Nauseda szerint Kijev NATO-tag lesz, és a kérdés csak az, hogy mikor.

Nauseda népszerűségét mutatja, hogy a Szocialista Párt jelölt hiányában őt támogatja, így a politikai teret balközéptől jobbközépig lefedi.

A valódi verseny a második helyért megy

Nauseda mellett még hét jelölt indul a választáson, köztük Ingrida Simonyte miniszterelnök. Csak két jelöltnek van esélye Nauseda kihívójaként fellépni: Ignas Végélé populista ügyvédnek és Simonytének. Simonytének több vesztenivalója van, hiszen pártjának fontos lenne az EP- és parlamenti választások előtt eredményt felmutatni. Simonyté és Nauseda szakpolitikai kérdésekben hasonló álláspontot képviselnek, de különböznek a Kína és az azonosneműek házassága kapcsán felvett politikai pozíciójukban.

Végélé a harmadik helyet is győzelemnek tekintené, de a legnagyobb siker a második fordulóba jutás lenne. Kampányában Nausedát és Simonytét a litván politikai elit részeként ábrázolja, és konzervatívabb álláspontot képvisel. Az ukrajnai háború kapcsán a minél hamarabbi tűzszünetet szeretné elérni.

A köztársasági elnök személye helyett a parlament összetételére lehet hatással az elnökválasztás

Az elnökválasztás a független Nauseda helyett a litván pártokra lehet hatással. A Szocialista Párt Nauseda mögé állt, míg a kormányzó kereszténydemokratáknak fontos lenne a miniszterelnök második fordulóba jutása. A többi párt viszonylag olcsó kampányokat folytat, hogy a jelöltek televízióban és rádióban való ingyen szereplésükkel pártjaikat láthatóvá tegyék.

Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét, akkor két hét múlva, május 26-án a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt közül dönthetnek a litvánok, ki legyen az államfőjük. Az elnökválasztással egyidőben népszavazást is tartanak a kettős állampolgárság kérdésében. Az urnák helyi idő szerint vasárnap reggel héttől várják a mintegy 2,5 millió szavazásra jogosult állampolgárt, az előzetes eredményeket pedig várhatóan már az éjszaka folyamán közzéteszik.

A választáson induló jelöltek, köztük Simonyte és Nauseda is azt mondta a nemzeti műsorszolgáltatónak, hogy mindketten tartanak otthon élelmiszerkészleteket katonai konfliktus esetére. "Mindent megteszek annak érdekében, hogy ne legyen rá szükség" - mondta Nauseda egy televíziós vita során. Az elnök a kormánnyal párhuzamosan alakítja a kül- és biztonságpolitikát, megvétózhatja a törvényeket, és beleszólhat olyan kulcsfontosságú tisztségviselők kinevezésébe, mint a bírák, a legfőbb ügyész, a vezérkari főnök vagy a jegybank vezetője.