Ígéretes eredmények, új vakcinát fejlesztenek a bőrrák elleni védekezésre
Több száz betegen tesztelik a melanóma, a bőrrák egyik legveszélyesebb formája ellen kifejlesztett új oltást.
A The Guardian beszámolója szerint a vakcina klinikai próbáinak harmadik szakaszába léptek, amely során mintegy 1100 páciens vesz részt a tesztelésben. A készítmény az mRNS-technológiát használja, amelyért Karikó Katalin is elismerést kapott, és személyre szabottan készül, hogy célzottan segítse a rákos sejtek elleni harcot.
A vakcina, amelyet a Moderna és az MSD fejlesztett ki, az mRNS-4157 (V940) nevet kapta. A második fázis során az oltottaknál 49 százalékkal csökkent a halál vagy a rák kiújulásának esélye. A szakértők szerint a vakcina nemcsak a melanóma, hanem más ráktípusok, például a tüdő- és veserák ellen is hatékony lehet a jövőben.
Az oltás a tumorok antigénjeit célozza meg, ezzel immunreakciót vált ki, és így irányítja az immunrendszer figyelmét a rákos sejtekre. Az így kiváltott immunválasz segíthet a testnek a tumorok elleni harcban. A vakcina képes akár 34 különböző neoantigént, azaz olyan mutálódott fehérjét, amely csak a rákos sejtekben található meg, létrehozására, így elméletben az összes rákos sejtet le tudja vadászni, megakadályozva ezzel a kiújulást.
Dr. Heather Shaw, a klinikai vizsgálat országos koordinátora elmondta, hogy a vakcina elsősorban a melanóma gyógyításában játszhat szerepet, de már tesztelik más típusokra, például tüdő-, húgyhólyag és veserákra is. Shaw szerint az eddigi terápiákhoz képest akkora a különbség, mintha egy Michelin-csillagos étteremben ennénk a McDonald's után, és hozzátette, hogy a személyre szabott vakcinákkal reális esély van arra, hogy teljesen átformálják az immunoterápiás kezeléseket.
A második fázisú klinikai vizsgálatok alapján azoknál a súlyos melanómával kezelt betegeknél, akik egy éven át megkapták a vakcinát az immunoterápiában már alkalmazott, pembrolizumab (vagy Keytruda) nevű gyógyszer mellett, hároméves távlatban felére csökkent a halálozás és a kiújulás kockázata. A klinikai vizsgálat következő fázisában globálisan több mint ezer ember tesztelheti majd a terápiát.
Idén Karikó Katalin biokémikus és Drew Weissman mikrobiológus kapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az mRNS-vakcina kifejlesztéséért. Továbbá, több mRNS-alapú vakcinának indult el a klinikai vizsgálata a briteknél, személyre szabottaknak és tumorspecifikusoknak egyaránt. A koronavírus ellen fejlesztett vakcinájáról ismert BioNTech alapítói már két éve arról beszéltek, hogy a 2020-as évek végére bevethető lehet az ugyanarra az mRNS-technológiára építő rákterápiájuk.
A legfrissebb hírek szerint az mRNS-technológiát alkalmazó készítmények tesztelése a végső fázisba érkezett, és szinte 100 százalékos hatékonysággal veszik fel a küzdelmet a daganatos betegségekkel szemben. Az mRNS-oltást pár évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány alatt ismerte meg a nagyvilág: a Pfizer és a Moderna is ilyen oltásokkal harcolt a COVID ellen. A készítményt személyre szabják minden páciens számára, hogy a rákos sejtek levadászására ösztönözze a testüket, és akár azt is megakadályozhatja, hogy visszatérhessen a betegség.
A 3. fázisú globális vizsgálatba most a betegek szélesebb körét vonják be, és a cél körülbelül 1100 ember bevonása. A britek legalább 60-70 beteg felvételét tervezi nyolc központban, többek között Londonban, Manchesterben, Edinburghban és Leedsben. Az UCLH egyik első páciense az 52 éves Steve Young, aki a hertfordshire-i Stevenage-ből származik, és nagyon izgatottan várja a kezelést, amely szerinte a legjobb esélye a rák megállítására.
