III. Károly uralkodásának első éve
Amikor egy évvel ezelőtt részese lettem a világtörténelemnek és Londonból tudósítottam III. Károly királlyá koronázásáról, úgy gondoltam, a királyi család túl lesz a nehezén. A Megxit-ügy lecsendesedik, Kamilla királyné népszerűsége növekszik, Vilmos trónörökös és családja is rendben van, végre nyugalom köszönthet be.
Azonban a helyzet nem alakult így. III. Károly király nem élvez olyan népszerűséget, mint édesanyja, II. Erzsébet, akinek szeretete felülmúlhatatlan volt. A király nem számított arra, hogy a koronázás után, melyre hatvan évet várt, élete talán legnehezebb éve veszi kezdetét.
Bár 75 éven át készült erre a szerepre, a kötelezettségtudata és felesége támogatása miatt nem mondhatja azt, hogy „én nem ezt a lovat akartam”. Károly király küzd a saját és szeretett menye életéért is, miközben az antiroyalisták egyre hangosabbak.
A király kitartó marad. A kérdés csupán az, hogy vajon boldog-e, hogy hatvan év várakozás után most végre kimondhatja: „én vagyok a király”.
