A magyar költségvetés helyzete 2023 első negyedévében
Az év első három hónapjában az áfabevételek gyenge teljesítményt mutatnak, a kamatkiadások jelentős terhet rónak az államra, a közösségi közlekedésre többet költ az állam, míg a rezsivédelmi kiadások mérséklődtek. A magyar gazdaság lassú kilábalása a recesszióból és a költségvetési hiány növekedése jelentős kihívások elé állítja a kormányzatot.
A 2023-as év költségvetési folyamatai nem hoztak nagy meglepetéseket, azonban a 6,7%-os GDP-arányos deficit és a kormányzati várakozásokat meghaladó hiány jelentős aggodalomra ad okot. A Költségvetési Tanács és a hitelminősítők is figyelmeztetnek a magyar deficit nagyságára, az MNB pedig a költségvetés rendbetételét sürgeti. A Pénzügyminisztérium által közölt adatok alapján az áfabevételek, kamatkiadások és a rezsiköltségek alakulása kiemelt figyelmet érdemel. Az eredeti pénzforgalmi deficit 92%-a, valamint a megemelt hiánycél 58%-a már három hónap alatt teljesült.
Áfa-kijózanodás
Az áfabevételek az első három hónapban 1647 milliárd forintot tettek ki, ami csupán 2,8%-kal magasabb a tavalyi azonos időszaknál. Az áfabefizetések 1,8%-kal alacsonyabbak voltak, míg az áfakiutalások 6,6%-kal csökkentek, ami az áfarejély javulását jelzi. Azonban a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2024 március végéig 1647,4 milliárd forint érkezett be az általános forgalmi adóból, ami végre tényleg okot adhat a bizakodásra, bár az elmúlt öt év során most először húsz százalék alá csökkent az előirányzat teljesítése.
"Mindent" visznek a kamatkiadások
A kamatkiadások március végéig 1241 milliárd forintot értek el, ami az éves terv 40%-a, és közel megduplázódott a tavalyi év azonos időszakához képest. A kamategyenleg rendkívül komor képet mutat, hiszen az államnak hónapok óta több százmilliárd forintot kell kamatokra költenie. A kamatkiadások jelentős növekedése mellett a nyugellátásokra is többet költött az állam, 1897,8 milliárd forintot, szemben a tavalyi 1711 milliárddal.
Mi zajlik még a költségvetésben?
A nyugdíjak emelése jelentős plusz terhet jelent, a nyugellátásokra 1895 milliárd forintot költött az állam, ami 9,5%-kal több az előző év azonos időszakánál. A rezsicsökkentési kiadások mérséklődtek, 461 milliárd forintot fizetett ki a kormány, szemben a tavalyi 679 milliárd forinttal. A közösségi közlekedésre viszont többet költött az állam, 123 milliárd forintot az első három hónapban. A lakástámogatások és az uniós projektek kiadásai is csökkentek, utóbbiaknál az EU-források elmaradása is szerepet játszik. Az állami kórházak adósságkonszolidációja és a júniusra tervezett kiadások növelik a hiányt, mivel ezek nem voltak betervezve az idei költségvetésbe.
Az államháztartás bevétele meghaladta a kilencezer milliárd forintot (9015,4 milliárd forint), amely nagyságrendbeli növekedést jelent a 2023-as március végi szinthez képest (8398 milliárd forint). A kiadási oldal is növekedett, a gazdasági kormányzat március végéig több mint 11336 milliárd forintot költött, ez az éves előirányzat 27,8 százaléka. Március végéig már több mint négyezer milliárd forintot fizettünk be valamilyen adó formájában, ami példanélküli történelmi adat.
Magyarország és az Európai Unió
Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország felkészült arra, hogy megtervezze az Európai Unió költségvetését a magyar EU-elnökség alatt, amely idén második alkalommal kerül megrendezésre. A magyar kormány kiemelt figyelmet kíván szentelni az európai versenyképesség növelésére, a demográfiai problémákra, valamint a családok támogatására. A Pénzügyminisztérium szakértői felkészültek a 2025. évi uniós költségvetés elkészítésére, amely során a védelmi kiadások növelése és a határvédelem erősítése is napirenden lesz, figyelembe véve a folyamatban lévő háborús konfliktusokat és a migrációs nyomást.
