Erre költené Budapest az uniós forrásokat az elkövetkezendő években
Budapest a közeljövőben jelentős uniós forrásokat tervez felhasználni a közösségi közlekedés, a közterületek fejlesztése és a szociális rendszer javítása terén. Karácsony Gergely főpolgármester és Elisa Ferreira, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa tárgyalásai nyomán derült fény a tervekre.
A kohéziós politika keretében Budapest több területen is részesülne fejlesztési forrásokból. Karácsony Gergely főpolgármester a biztossal folytatott megbeszélése után ismertette a főváros terveit, amelyek a klímaváltozáshoz való adaptációt és a szociális kohéziót célozzák meg. A főpolgármester szerint a különböző operatív programokban már rendelkezésre áll a 300 milliárd forintos fejlesztési keret.
A tervezett beruházások között kiemelkedik a közösségi közlekedés fejlesztése, amelyre a teljes összeg több mint felét, 178 milliárd forintot szánnak. Ezen belül 50 új CAF villamos beszerzése, a budai fonódó 2 villamosvonal megépítése, elektromos buszok vásárlása, valamint a troli géppark és infrastruktúra bővítése szerepel. A Göncz Árpád városközpont és a kerékpáros hálózat megújítása is része a terveknek.
A közterületek fejlesztésére 50 milliárd forintot fordítanának, amely magában foglalja az egészséges utcák programot, a pesti alsó-rakpart zöldítését és akadálymentesítését, valamint a "bringasztrádára", azaz gyakorlatilag "nagykörúti zöldítésre" is költenének. A Nagykörút rendbetételére 6 milliárd forintot különítenek el.
A lakhatási körülmények javítására 34 milliárd forint helyett most már 20 milliárd forintot szánnak, amely a fővárosi lakásügynökség működését, az önkormányzati bérlakások felújítását és a lakbértámogatást fogja támogatni. A szociális rendszer fejlesztésére és a mélyszegénységből való kitörés támogatására 14 milliárd forintot irányoznak elő. Az árvízvédelemre, különösen a római-parti védekezésre 38 milliárd, míg az agglomerációs szennyvízkezelés fejlesztésére 6 milliárd forintot terveznek.
A főváros sikeres brüsszeli lobbizásának köszönhetően további 5,6 milliárd forint közvetlenül lehívható forrás is hozzáadódik a fent említett összeghez. Ezt az összeget részben természetvédelmi célú élőhely-rekultivációra, részben pedig bérlakás építésre fordítanák, külön megemlítve egy másfél milliárd forintos LIFE-projektet.
Elisa Ferreira biztos kiemelte, hogy Budapest jó példát mutat a fenntarthatósági programok terén, mint például a 3-as metró felújítása. A biztos emlékeztetett arra is, hogy az EU bővítésének 20. évfordulóján vagyunk, amikor 10 új tagállam, köztük Magyarország is csatlakozott az unióhoz. A biztos válaszolt egy kérdésre is, amely a Mátrai Erőmű átalakításának kormányzati leállításával kapcsolatos volt, és hangsúlyozta az EU elkötelezettségét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Hozzátette, hogy a mátraihoz hasonló erőművek esetében sok tulajdonos kérte az átalakítás elhalasztását, de az EU célja, hogy 2026-ra lezárják ezeket a folyamatokat, amelyek társadalmi és gazdasági hatásait kohéziós forrásokkal enyhítenék. Ferreira a magyarországi látogatása alkalmából Tarnabodon egy roma közösségi projektet is megtekintett, valamint járt a Mátrai Erőműnél, ahol az Igazságos Átmenet Alapból segítenek a dolgozókon. A biztos Karácsony Gergely mellett Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel, illetve Bóka János Európai uniós ügyekért felelős miniszterrel is találkozott.