Európai dohányszabályozás dilemmái

Az európai felnőtt lakosság többsége támogatja az ártalomcsökkentő megközelítést a dohányzás kapcsán, és a kutatások rávilágítanak a feketepiac és az alternatív dohánytermékek adóztatásának fontosságára.

A Povaddo közvélemény-kutató cég felmérése szerint az európai felnőttek 66 százaléka szerint az EU-nak és a WHO-nak inkább az ártalomcsökkentésre kellene koncentrálniuk, és a cigarettázókat kevésbé káros termékek felé kellene terelniük. Ezzel párhuzamosan a GfK kutatása alapján Magyarországon a fogyasztott cigaretták 13,2 százaléka után nem fizettek adót.

Az iparági szakértők szerint az alternatív dohánytermékek, mint az e-cigaretta, a hevített dohány és a nikotinpárna, ahol ezek használata engedélyezett, jelentősen csökkentik a hagyományos dohánytermékek fogyasztását. Svédországban például az ilyen termékeknek köszönhetően 50 százalékkal esett vissza a hagyományos cigaretták fogyasztása, míg Törökországban, ahol ezeket tiltják, alig csökkent a dohányosok száma.

A megkérdezett európaiak többsége elfogadja a füstmentes alternatívákat, és úgy vélik, hogy az EU-nak megfontolt adópolitikával kellene ösztönöznie a cigarettázókat az átállásra. A kutatásban részt vevő országok lakosai szerint a kormányoknak támogatniuk kellene azokat a politikákat, amelyek a felnőtt dohányosokat kevésbé káros alternatívák felé terelik, ha már nem tudnak teljesen leszokni.

William Stewart, a Povaddo alapítója szerint az eredmények azt mutatják, hogy az EU-s döntéshozók és a polgárok között szakadék tátong. A felmérés rámutat arra is, hogy a tiltott dohány- és nikotintartalmú termékek jelentenek problémát, és a megkérdezettek 60 százaléka szerint országukban ez komoly gond. A válaszadók 74 százaléka egyetért azzal, hogy a betiltások nem csökkentik a fogyasztást, hanem a feketepiac felé terelik a fogyasztókat.

A svéd példa

Svédországban a snüssz és nikotinpárna fogyasztásának köszönhetően alacsony a hagyományos cigaretta fogyasztása, és ennek eredményeképpen a tüdőrákos megbetegedések száma is jelentősen alacsonyabb.

Eközben Magyarországon

Magyarországon a reálbérek csökkenése és a dohánytermékek drágulása a feketepiac felé terelte az embereket. A GfK kutatása szerint a fogyasztott cigaretták 13,2 százaléka nem adózott, és ebből 5,4 százalék hamis termék volt, ami az előző évhez képest négyszeres, az öt évvel ezelőttihez képest pedig hússzoros növekedést jelent. A hevített termékek ellenállónak bizonyultak a hamisítással szemben, és a szomszédos országokból származó alacsonyabb adóterhelésű termékek is jelentős részét képezik a nem adózott fogyasztásnak. A NAV által lefoglalt csempészett dohányáru értéke tavaly jóval magasabb volt az egy évvel korábbinál.