Horvátországban a szélsőjobb diadalmaskodott az előrehozott választáson
Horvátországban nem vált be a baloldali-populista köztársasági elnök és a szociáldemokraták számítása az előrehozott parlamenti választáson, ahol a konzervatív jobboldal sem tudott egyértelmű győzelmet aratni, így a koalíciós kormány összeállítása kínkeserves feladatnak ígérkezik.
A választásokat szokatlanul hétköznap, szerdán tartották, ahol a két legfontosabb politikai vezető, az ügyvezető miniszterelnök, Andrej Plenkovic és a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), valamint a köztársasági elnök, Zoran Milanovic és a centrista-baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette Igazság Folyói koalíció versengett egymással.
A választások tétje nemcsak Horvátországban volt jelentős, hanem nemzetközi szinten is, hiszen a HDZ győzelme esetén folytatódna a nyugatos politika, míg a baloldali ellenzék sikerével az ország Oroszországhoz közeledhetett volna.
A végeredmény szerint az HDZ 61 képviselői helyet szerzett, míg az Igazság Folyói 42 mandátumot kapott, ami azt jelenti, hogy egyikük sem tud önállóan kormányt alakítani.
Márciusban felgyorsultak az események, a parlament feloszlása után Milanovic meglepetésre bejelentette, hogy elindul a kormányfői posztért, de nem mondott le államfői pozíciójáról, ami alkotmánybírósági döntés értelmében nem volt lehetséges.
A választási részvétel magas volt, 61 százalék, ami 2000 óta a legmagasabb arányt jelenti.
Horvátországban a korrupciós botrányok, munkaerőhiány és illegális bevándorlási problémák jellemzik a helyzetet, de az ország gazdasági növekedése viszonylag magas, és az elmúlt időszakban növekedtek a bérek és a nyugdíjak is.
Milanovic népszerűsége ellenére az SDP nem érte el a várt eredményt, és a választási kampányt a HDZ korrupciós botrányai és Milanovic köztársasági elnök pozíciójának megtartása melletti kormányfői aspirációja határozta meg.
A választás igazi nyertese a szélsőjobb lett, ahol a nacionalista Haza Mozgalom 14 képviselői helyet szerzett, és királycsináló szerepet tölthetnek be a következő kormányalakításban.
Plenkovic a választás után megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, de a korábbi szövetségesei kiestek a parlamentből, így a kisebbségek képviselőivel sem tudja pótolni az elveszített mandátumokat.
A Haza Mozgalom sikere az euroszkeptikusságukból, a gender- és LMBTQ-témák elutasításából, valamint a korrupció megfékezésére és a fiatalok kivándorlásának megállítására tett ígéreteikből fakad.
A választási eredmények azt mutatják, hogy a politikai közép a szélsőjobb és a szélsőbal felé veszít el szavazókat, és a Haza Mozgalom sikere az uniós trendet követi.
A HDZ-nek még a DP-vel együtt is csak 75 képviselői hely jutna, a többséghez pedig 76 kell, így a kisebbségi képviselők közül kell meggyőzni valakit a támogatásról.
A kormányalakítás még napokig, hetekig, talán hónapokig tarthat, és előfordulhat, hogy újabb választást kell kiírni a patthelyzet miatt.
