Navracsics Tibor és Bóka János az EU-s elnökségről és Magyarország helyzetéről

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadáson Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter és Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt a magyar EU-s elnökség kihívásairól és Magyarország nehézségeiről az Európai Unióban.

Navracsics Tibor, aki korábban miniszterelnök-helyettesként és igazságügyi miniszterként, majd EU-biztosként tevékenykedett, három évvel mandátuma vége után 2022-ben tért vissza a kormányba területfejlesztési miniszterként. Az előadáson kifejtette, hogy a magyar elnökségnek nem lesz könnyű dolga az EU-s forrásokhoz való hozzájutás és az intézményi ciklusváltás miatt, valamint az Európai Parlament Magyarországhoz való viszonya sem segíti a helyzetet.

Navracsics szerint az Európai Parlament "elképesztően bornírt Magyarországgal szemben", és gyakran fogad el Magyarországgal szembeni határozatokat. Úgy véli, az új EP összetétele után sem várható változás, mivel az európai baloldali pártok miatt ez borítékolható.

A miniszter szerint Magyarországnak stratégiai nyugalommal kell kezelnie a helyzetet, és nem szabad ideológiai vitákba belemenni. Bóka János is megerősítette, hogy az EP-vel való konfliktus mély és túlmutat a szokásos vitákon, az EP pedig a magyar politikai rendszert választási autokráciának tartja.

Navracsics kritikus megjegyzést tett a kormánypárttal szemben, hangsúlyozva, hogy a Fidesznek olyan pártcsaládot kellene találnia az EP-ben, amely nagyobb elfogadottsággal rendelkezik, mivel jelenleg a Fidesz pártcsalád nélkül van, és csak a KDNP egyetlen képviselője tartja fontosnak a szolidaritást a Fidesszel.

Bóka három szempontot sorolt fel, amelyek alapján értékelhető az EU soros elnökségének sikeressége: az intézményi átmenet zökkenőmentessége, a tisztességes közvetítői szerep, és a prioritások szerinti politikai diskurzus alakítása.

Az elnökségi félév során 1500-2000 ülés várható, amelyek napirendjét Magyarország határozza meg. Az első három hónap részletes programjának ismertetése május 10-én várható.

Az elnökségtől függetlenül az Európai Bizottság elnökének jelölése is napirenden lesz, és Navracsics szerint Ursula von der Leyen pozíciója nem biztosított, mivel a francia elnök szkeptikus vele szemben, és a német támogatás sem megingathatatlan.

Bóka szerint az elnökségi munka akkor hatékony, ha nem látható, és Magyarországnak konstruktív szerepet kell játszania. Az elnökségi félév középpontjában többek között az EU gazdasági versenyképessége, a kohéziós program felülvizsgálata, a védelmi politika, a migráció és a Nyugat-Balkán felé tekintő bővítés áll.

A jogállamiság kérdése is napirenden lesz, amely miatt Magyarország EU-s forrásaihoz nehezebben fér hozzá. Navracsics szerint Magyarország gyakran adós a magyarázattal, és jobban kellene kommunikálnia saját szempontjait.