Már rég nem kétmillió város, kiürülőben Budapest
Annyira drágák, és annyira rossz állapotban van a budapesti ingatlanállomány, hogy a lakosok folyamatosan áramlanak az agglomeráció felé. Különösen a belváros szenved az elvándorlástól, ami a lakhatási válság további elmélyüléséhez vezet.
A fővárosi vezetés előrejelzése szerint egyre többen költöznek az agglomerációba, mivel a budapesti lakások elavultak és drágák. A belvárosban a lakosságcsökkenés még drámaibb, és a megfizethetőség jegyében sokan a külső kerületekig sem maradnak, hanem átlépik a főváros határait. A Fővárosi Önkormányzat adatai szerint 1990-ben még 2 018 035 lakos élt Budapesten, míg 2021-re ez a szám 1 706 851 főre csökkent, és 2051-re akár 1 527 000 főre is csökkenhet. Az agglomeráció lakossága viszont növekszik, 1990-ben 569 732 fő élt itt, 2021-ben már 902 896 fő, és 2051-re 1 444 000 fős lakosságot prognosztizálnak. Összességében tehát Budapest és az agglomeráció lakossága 2051-re közel 3 millió fő lehet. A lakhatási szegénység felszámolása és a megfelelő lakhatás biztosítása így még kritikusabb kérdéssé válik. A biztonságos lakhatás, a saját otthon, mint bázis érzése továbbra is fontos a magyarok számára, függetlenül az egyén vagy család társadalmi, jövedelmi helyzetétől.
Világokat választ el Duna fővárosi szakasza
A budapesti kerületek között jelentős eltérések vannak a várható élettartam és a szociális problémák terén. A budai kerületekben a legmagasabb a várható élettartam, míg a szociális problémák a VIII. kerületet sújtják a leginkább. A budapesti várható élettartam 5 évvel kisebb a nyugat-európai nagyvárosokhoz képest.
Továbbra is álom a megfizethető lakhatás
Az elmúlt 10 évben a lakásárak a lakosság jövedelménél jóval nagyobb mértékben emelkedtek. Az ingatlan.com szerint az átlagos budapesti bérleti díj 270 ezer forint körül mozog, míg a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az átlagjövedelem 417 100 forint, a mediánkereset pedig 340 700 forint. A budapesti nettó átlagfizetés 467 286 forint volt 2023-ban. Az albérletek drágulása a magas keresletnek köszönhető, sokan szorulnak ki a hitelből történő lakásvásárlási piacról, és a hitelfelvételhez szükséges önerő összegyűjtése sokak számára lehetetlen. A lakhatási válság csökkentése érdekében szükség van megfizethetőségre törekvő politikai szándékra és az energiaszegénység visszaszorítására. Az Otthon Budapesten program keretében 2029-ig 21,8 milliárd forintot fordítanak lakásügyi projektekre, mint például az energiaszegénység enyhítése és az önkormányzati lakásállomány felújítása. A Budapesti Klímaügynökség 10 milliárd forintos panel- és társasház-felújítási programot indít. A budapesti épületek össz-károsanyag-kibocsátásának több mint harmadáért a lakóingatlanok felelősek.
Az ingatlanok nagy része az utcát fűti
A budapesti ingatlanok 56 százaléka energetikai szempontból nem üti meg a 21. századi minimális elvárásokat, ami óriási hőveszteséget jelent. Az Index szerint a magyarországi ingatlanok energiahatékonyságát vizsgáló felmérés eredményei nem adnak okot örömre, hiszen az ingatlanok kétharmada 1980 előtt épült. Országszerte évi 130 ezer lakóingatlan mélyfelújítását kellene elvégezni az uniós dekarbonizációs célok elérése érdekében. A júniusban induló otthonfelújítási támogatás 2.0 segíthet az energiahatékonyság növelésében, de gyakran kritizálják, hogy a támogatások elkerülik a leginkább rászoruló társadalmi rétegeket.
Szent tehénként kezelt magántulajdon
A szociális alapú bérlakásprogram lehet az egyik megoldás a lakhatási válság enyhítésére. Az Index tavaly nyáron írt arról, hogy a kormány egy bérlakásprogramot készít elő, de a projekt jelenlegi állásáról nincs információ. A rendszerváltás óta csökkent az önkormányzati tulajdonú ingatlanok száma, ami a megfizethetőségi problémák egyik indikátora. A Nemzetközi Valutaalap rövid- és középtávú megoldásokat vázolt fel a bérleti szektor megfizethetőségére, mint például a lakbértámogatás, lakbér-kontroll, üres lakásokra kivetett adó, a rövidtávú hasznosítás, a külföldi állampolgárok lakásvásárlásának korlátozása, és a szociális bérlakások számának növelése. Magyarországon a bérlakások dehonesztáló jelentőséggel bírnak, míg Nyugat-Európában a bérlakáspiac szabályozása és elfogadottsága magasabb szintet képvisel. A Periféria Központ felmérése szerint megfelelő piaci és jogi feltételek mellett sokan elégednének meg bérlakással. A magyar állami intézkedések a saját tulajdon megszerzése felé terelik a lakosságot, de a lakhatás társadalmi szükséglet, aminek vannak szociális aspektusai is.
Az olcsó energia rákfenéje
A Városkutatás Kft. felmérése szerint a magyar társadalomban uralkodik a felújítási nihil, a lakosság 70–80 százaléka passzív a korszerűsítések terén. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ernő szerint a rezsicsökkentés is hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság elodázza a korszerűsítéseket. A rezsicsökkentés részleges kivezetése után a régi, energiahatékonytalan családi házakban élők rezsiszámlája 5–8 szorosára ugrott. Ha a rezsicsökkentésre szánt összeget megújuló energiaforrások létesítésére fordították volna, minden magyar családnak lehetne ilyen energiaforrása. A szakértők szerint a hazai ingatlanok teljes felújításért kiáltanak, és a korszerű szigetelés mellett nyílászárócserére is szükség van. Kiss Ernő sérelmezi, hogy a támogatási programban nem kaptak szerepet a megújuló energiaforrások, és konvektorcserét tartalmaz, ami az egyik legkorszerűtlenebb fűtési mód.