Perzselő hőség uralkodik rajta, mégis jég fedi a Naphoz legközelebb eső bolygót

Több száz olyan cikket olvashatott már az Indexen, amelyek a világegyetem legújabb felfedezéseiről, érdekességeiről szólnak – olyannal azonban még biztosan nem futott bele a felületünkön, amiben a legközelebbi szomszédainkkal, a Naprendszer bolygóival foglalkozunk részletesen.

A Naprendszer bolygóit két különböző csoportba sorolhatjuk: a kőzetbolygók és az óriás- vagy gázbolygók csoportjába. A kőzetbolygók közé tartozik a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars, míg a gázbolygók közé a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Érdekesség, hogy a Naphoz közelebb találjuk a kőzetbolygókat, míg attól távolabb a gázbolygókat.

A Merkúr a Naprendszer legkisebb bolygója, és első pillantásra a Holdra hasonlít, de számos különbség van közöttük. Például a Merkúrnak nagy, vasat tartalmazó magja van, így saját mágneses mezővel rendelkezik, bár annak erőssége a földi mágneses mezőnek csupán körülbelül egy százaléka.

Az első megfigyelések

A Merkúr felfedezésének pontos ideje ismeretlen, de a bolygóról szóló feljegyzések az időszámításunk előtti első ezredfordulóig nyúlnak vissza. A bolygót különböző néven hívták az évezredek során, például a babiloniak Nabu néven, míg a görögök Apollón és Hermész néven emlegették. A görögök végül rájöttek, hogy a két név valójában ugyanazt a bolygót jelöli, és egységesen Hermészként kezdték hivatkozni rá. A Merkúr nevet a rómaiaktól vettük át, akik a bolygót a kereskedők, az utazók, a szónokok és a tolvajok istenéről, Mercuriusról nevezték el.

Hold, te vagy az?

A Merkúr felszínét számos kráter borítja, és nem rendelkezik állandó légkörrel, ami miatt hasonlít a Holdra. A bolygót elsőként a Mariner–10 űrszonda térképezte fel 1974 és 1975 között, majd a Johns Hopkins Egyetem által épített MESSENGER űrszonda folytatta a felfedezést 2008 és 2009 között. A MESSENGER 2015-ben üzemanyag hiányában a bolygó felszínébe csapódott.

Perzselő pokol, fagyos jégverem

A Merkúr a Naphoz legközelebb eső bolygó, és egy év itt mindösszesen 88 földi napnak felel meg. A bolygó felszíni hőmérséklete mínusz 183 és 427 Celsius-fok között váltakozik. A sarkokhoz közeli kráterek mélyén még jég és sógleccsereket is találhatunk, amelyekben a Planetary Science Institute (PSI) munkatársai szerint az élet számára ideális viszonyok is uralkodhatnak. Az ember mindenféle védőfelszerelés nélkül maximum két percig maradna életben a bolygón.