Az MVM nem tervez drágább LNG-re váltani, és bízik az ukrán tranzitban

Az MVM vezérigazgatója, Mátrai Károly szerint Magyarország még mindig jelentősen függ az orosz gáztól, és a cég nem hajlandó többet fizetni az LNG-re való átállásért. Emellett reménykednek az orosz-ukrán gáztranzit megmaradásában.

Magyarország és Ausztria is jelentős mértékben támaszkodik az orosz gázra, Magyarországon a függőség 60-80%, míg Ausztriában 80-90% közötti. Az MVM vezérigazgatója, Mátrai Károly egy bécsi konferencián elmondta, hogy a német gázexport díjának emelkedése miatt a régiós tranzitdíjak növekedése nem teszi versenyképesé az LNG-t, ami megnehezíti az orosz gázról való leválást.

Mátrai kiemelte, hogy az MVM figyelemmel kíséri az LNG alapú beszerzési lehetőségeket, de a Krk-i LNG-terminálról évente átvett 250 millió köbméter gáz Magyarországra szállítása adók és díjak miatt drága. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a megállapodást tervezik meghosszabbítani és az éves volumen növelését is fontolgatják.

Az MVM vezérigazgatója szerint a lengyel úszó LNG-terminál kapacitásának előzetes igényfelmérésében való részvétel után úgy ítélték meg, hogy ez a beszerzési forrás nem ésszerű számukra. Mátrai hangsúlyozta, hogy az MVM nem hajlandó többet fizetni az LNG-re való átállásért.

Az MVM a magyarországi földgázkitermelést az évi 1,6 milliárd köbméterről 1,8-1,9 milliárd köbméterre tervezi növelni, ami új történelmi csúcsot jelentene a magyar kitermelés éves összfogyasztáshoz képest.

A 2024 végével lejáró orosz-ukrán tranzitmegállapodás kapcsán Mátrai reményét fejezte ki, hogy a gázszállítás Ukrajnán keresztül folytatódhat, ami "a Török Áramlat jó alternatívája" lehetne. Szijjártó Péter korábban azt mondta, hogy "nincs szükségünk a tranzitra Ukrajnán keresztül", mivel a magyar-orosz szerződés értelmében a gáz a Török Áramlaton keresztül érkezik.

Mátrai szerint egy európai szereplő átveheti a gázt az oroszoktól az orosz-ukrán határkeresztező ponton, és továbbítja Nyugat felé, de ez nem az MVM lesz.

A vezérigazgató megjegyezte, hogy a gáziparnak át kell gondolnia a 2030-2035 utáni túlélését, mivel például az Innogy-nél havonta 1500 háztartás veszítenek, amelyek lecsatlakoznak a gázhálózatról.