Magyarország és Szlovákia fegyvergyártásban és politikában

Magyarország és Szlovákia egyaránt fontos szerepet játszanak a fegyvergyártásban, miközben politikai kapcsolatuk Oroszországgal ellentmondásosnak tűnik. A Die Welt szerint mindkét ország a német fegyveripar számára kulcsfontosságú termelési helyszín, ugyanakkor kormányzataik Oroszország-barát politikát folytatnak.

Szlovákia és Magyarország egyaránt jelentős mértékben befolyásolhatják az Ukrajnának nyújtott európai segélynyújtást és az Oroszországgal szembeni szankciókat. Szlovákiában a szociáldemokrata Hlas – sociálna demokracia párt vezetője, Peter Pellegrini, aki oroszbarát nézetekkel vádolt politikus, lett az elnök, és ő júniusban lép hivatalba. Elemzők szerint nem valószínű, hogy ellensúlyozni tudná Robert Fico miniszterelnök Oroszország felé hajló politikáját.

A szlovák védelmi cégek, mint az Elektra Defense és a ZVS Holding, továbbra is teljesítik Ukrajnával kötött szerződéseiket, és a szlovák területen keresztül történő nyugati fegyverszállításokat sem állították le. A ZVS Holding lőszergyártásának növelése pozitív visszhangot váltott ki Ukrajnában, annak ellenére, hogy Szlovákia már nem szállít közvetlenül fegyvereket Ukrajnának a saját hadsereg készleteiből.

A magyar fegyvergyártás és a NATO szerepe

Magyarország a német fegyveripar egyik kiemelt partnerévé vált, ahol a Rheinmetall cég új Lynx gyalogsági harcjárműveit gyártják, és ahol újabb robbanóanyag-gyártó gyár épül, valamint a Varpalotai lőszergyártó üzemet tervezik bővíteni. A magyar kormány ugyanakkor deklarálta, hogy magyar területről nem szállítanak fegyvert Ukrajnába.

Magyarország fontos szerepet tölt be a NATO lőszergyártásában, és a termelés jelentősen meghaladja a felmerülő igényeket. A Rheinmetall szerint a Magyarországról származó termékek az „nemzetközi piacot” szolgálják ki, de ezek a termékek végül Ukrajnába is eljuthatnak. Magyarország és Szlovákia egyaránt teljesíti a NATO két százalékos célját, és fontos támogatói a szövetségnek.

Orbán Viktor kormányzása alatt Magyarország egyensúlyozó politikát folytat Nyugat és Kelet között, és továbbra is Oroszországra támaszkodik a gázellátásban, miközben az EU- és NATO-tagság előnyeit is igyekszik kihasználni.