Magyarország jelentős szereplője lehet a globális lőszergyártásnak
Magyarország mostantól önellátó lesz a 30 milliméteres közepes kaliberű lőszergyártásban, amely nemcsak a Lynx harcjárművekhez, hanem más NATO által használt fegyverzetekhez is alkalmazható, így fontos exportcikké válik – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum lőszergyárának hétfői ünnepélyes átadásán.
A honvédelmi miniszter kiemelte, hogy Európában kevés olyan magas színvonalú lőszergyár található, mint a várpalotai, amely a magyar hadiipar egyik ékköveként szolgál, és a Zalaegerszegen gyártott páncélozott gyalogsági harcjárművekhez, az elmúlt héten átvett Lynx-ekhez is gyártani fog lőszereket. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a várpalotai hadiipari komplexum modern technológiájával és infrastruktúrájával garantálja a hatékony hadiipari ellátás színvonalát, miközben a környék biztonságát is szem előtt tartja.
A miniszter hozzátette, hogy a gyár működése hozzájárul a magyar gazdaság fellendítéséhez és új munkahelyeket teremt, a jövőben mintegy 50 munkavállaló foglalkoztatásával, de a termelés felfutásával több százra tehető majd az itt foglalkoztatott dolgozók létszáma. A több mint két éve tartó orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy a csúcstechnológia mellett a lőszer rendelkezésre állása is alapvető fontosságú egy esetleges konfliktus esetén.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint Európa felismerte, hogy nem maradhat tétlen, és újra kell építenie védelmi-ipari képességeit, különös tekintettel a lőszergyártásra. Az európai országok Ukrajnának nyújtott támogatása jelentősen csökkentette a stratégiai lőszerkészleteket, és az iparág nehezen tud lépést tartani a növekvő igényekkel. A honvédelmi miniszter szerint Magyarország „az európai uniós barátai” előtt jár, mert már a háború kitörése előtt döntött a várpalotai lőszergyár felépítéséről.
A várpalotai komplexum tervei már a háború kitörése előtt elkészültek, így Magyarország gyorsan léphetett a végrehajtás útjára, ami egy új, high-tech tudást igénylő védelmi ipar kialakulását eredményezte. A tárcavezető beszámolt arról is, hogy a várpalotai üzem a következő hónapokban és években tovább bővül, és a hiánycikké vált 155 milliméteres tüzérségi lőszereket is gyártani fogják a 120 milliméteres harckocsi lőszerek mellett.
Armin Papperger, a Rheinmetall elnök-vezérigazgatója megerősítette, hogy a vállalat világméretű exportra készül, nemcsak a közepes, hanem a 155 milliméterig terjedő kaliberekre is. Évente több mint 240 ezer harckocsi lőszert és milliós darabszámot kisebb kaliberek esetében tudnak majd gyártani, ezzel Magyarország komoly részesedést szerezhet a világ lőszergyártásában. Papperger kiemelte, hogy a 30 milliméteres lőszergyár egy 300 millió eurós beruházás része, és a Rheinmetall összesen félmilliárd eurót fektet be Várpalotán, hiszen hatalmas, 54 milliárd eurós megrendelési állományuk van, és ezt kell kielégíteniük a jövőben.
Kontrát Károly, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint Várpalota életében új fejezet kezdődik az új munkahelyek és az infrastrukturális fejlesztések révén, amelyekre a kormány 24 milliárd forintot biztosít. Campanari-Talabér Márta, Várpalota polgármestere is üdvözölte, hogy a város a magyar védelmi ipari területek között az egyik legfejlettebb ökoszisztémát biztosítja. A várpalotai lőszergyárat a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. üzemelteti, amelynek tulajdonosa a német Rheinmetall és a magyar állam oldaláról a N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. 50-50 százalékban.