Új kormányrendelet a zárolt EU-források ügyében

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki az új állami építési beruházásokra vonatkozó törvény miatt, amely összeférhetetlenségi problémákat vet fel, és ez akár az uniós források magyarországi zárolásához is vezethet. Ezt követően az Energiaügyi Minisztérium új rendelettervezetet tett közzé, amely orvosolhatja a brüsszeli kifogásokat, különösen az energetikai fejlesztések területén.

Az Európai Bizottság március végén jelezte, hogy a tavaly elfogadott állami beruházási törvény miatt fennáll a veszélye az uniós források fel- vagy akár teljes zárolásának. A kormány válaszként egy új rendelettervezetet adott ki, amely az energetikai rendszereket érintő állami építési beruházásokra vonatkozik. A tervezet a villamos, hőenergia, megújuló alapon előállított gázok, földgáz, távhő, hidrogén és geotermikus energia termelését, elosztását, tárolását és szállítását, valamint az elektronikus hírközlő hálózati elemek fejlesztését is magában foglalja.

A jogszabályt, amelyet a Lázár János vezette Építésügyi és Közlekedési Minisztérium dolgozott ki, az Európai Bizottság is vizsgálja, és több kifogást is megfogalmazott ellene. A rendelettervezet értelmében az energetikai beruházások esetében a kivitelezésekért és az energiapolitikáért felelős miniszterek, valamint az általuk vezetett minisztériumok nem gyakorolhatnak építtetői és tulajdonosi jogokat az átvett projekteknél. A nem uniós finanszírozású beruházások kiadási előirányzatát a miniszter által irányított költségvetési fejezetben kell tervezni.

A rendelettervezet szerint az energetikai rendszereket érintő állami építési beruházások nem tartoznak a szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciók és tervek közé, és az építtető határozza meg a beruházás szakaszaira és szereplőire vonatkozó döntéseket. A monitoring bizottság hat tagból állna, elnöke a miniszter lenne, és feladata az energetikai rendszereket érintő állami építési beruházások előkészítésének és megvalósításának nyomon követése lenne.