A dubaji heves esőzések mögötti összeesküvés-elméletek
Az interneten terjedő elméletek szerint emberi beavatkozás, a felhőetetés okozhatta a dubaji heves esőzéseket, azonban a szakértők szerint ez félrevezető.
Dubajban és az Arab-félsziget több részén az elmúlt napokban heves esőzések okoztak káoszt, amelyek halálos áldozatokat is követeltek. Az interneten elterjedt összeesküvés-elméletek a felhőetetést teszik felelőssé az eseményekért.
A BBC szerint Dubaj rendkívül száraz terület, ahol az éves esőmennyiség átlagosan 100 mm alatt marad, de időszakosan előfordulnak heves felhőszakadások. El-Ajn városában, ami Dubajtól körülbelül 100 kilométerre található, 24 óra alatt körülbelül 256 mm csapadék hullott. Ezzel szemben Abu-Dzabi közelében egy Khatm al-Sakla nevű településre még ennél is több, 254 milliméter zúdult.
Maarten Ambaum, a Readingi Egyetem meteorológus professzora szerint a régiót hosszú, esőmentes időszakok jellemzik, majd rendszertelenül lehulló felhőszakadások következnek, azonban a mostani esőzés még ezekhez képest is ritka volt.
A felhőetetés módszere repülőkből apró részecskék, például ezüst-jodid kijuttatását jelenti a felhőkbe, ami elősegíti a vízgőz lecsapódását és az eső képződését. Az Arab Emírségek évek óta alkalmazza ezt a módszert a vízhiány kezelésére. A Bloomberg a BBC szerint arról írt, hogy ilyen repülőket vasárnap és hétfőn vetettek be az országban, de a heves esőzések idején, kedden már nem. Az AP beszámolója szerint a felhőszakadás előtt hat-hét ilyen felhőetető repülés történhetett Dubaj felett.
A brit közmédia nem tudta függetlenül ellenőrizni a felhőetetés időpontjait, de szakértők szerint ennek csak kis hatása lett volna, és az egész jelenségnek tulajdonítani félrevezető. Az időjárási modellek a heves esőzéseket jóval előre jelezték.
A klímaváltozás szerepét a heves esőzésekben egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, ehhez átfogó tudományos elemzések szükségesek. Egy friss tanulmány szerint azonban az Egyesült Arab Emírségek nagy részén az éves csapadékmennyiség akár 30 százalékkal is megnőhet a század végére, ha a globális felmelegedés ilyen tempóban halad.
A BBC által megkérdezett szakértők szerint a cloud seedingnek, ha valóban történt ilyesmi az esőzést megelőző időszakban, a legjobb esetben is csak csekély hatása lehetett a viharra. A BBC Weather meteorológusa, Matt Taylor is megjegyezte, hogy az extrém időjárási eseményt már előre jelezték. A Dubaji Nemzeti Meteorológiai Központ tagadta is, hogy időjárás-befolyásolás zajlott volna a vihart megelőző időszakban.
A heves esőzést minden bizonnyal egy nagy, lassan mozgó vihar okozta, amely több napon keresztül vonult az Arab-félszigeten keresztül, és az Ománi-öbölbe is eljutott. Ez a vihar képes volt felszívni az Egyenlítő közelében található, bőséges trópusi nedvességet és ezt hirtelen kiüríteni a régió felett.
A helyzet azért is lehet ennyire szélsőséges, mert Dubaj egyelőre nincs felkészülve az ilyen időjárási eseményekre. A városban kevés a zöldfelület ahhoz, hogy a nedvességet felfogja, és a vízelvezető létesítmények sem bírták az ilyen nagy mennyiségű csapadékot. A jövőben szükség lehet új alkalmazkodási intézkedésekre, például az utak és létesítmények infrastruktúrájának átalakítására és tározók létrehozására a tavaszi esővíz megtartására és későbbi felhasználására. Januárban az Egyesült Arab Emírségek közúti és közlekedési hatósága létre is hozott egy új egységet a dubaji árvizek kezelésére.
Ilyen időjárás-befolyásolási rendszer egyébként Magyarországon is működik már lassan hat éve, ezt megelőzően pedig több mint 25 évig zajlott a tesztüzem a Dél-Dunántúlon. Az Országos Jégkármentesítő Rendszer (Jéger) egy 2018 májusában üzembe helyezett, országos lefedettséget nyújtó jégkármérséklő rendszer, ami a gyakorlatban 986 darab talajgenerátort jelent.
