A biztonság illúziója: veszélyben a tengeri kereskedelem

Az Irán által támogatott húti lázadók támadásai jelentősen visszavetették a Szuezi-csatornán áthaladó kereskedelmi forgalmat, ami több mint 40 százalékos csökkenést eredményezett, emellett a magyar vállalatok számára is növekedtek a költségek és a szállítási idők.

A Vörös-tengeren november óta tartó támadássorozat, melyet konténerszállító hajók ellen hajtottak végre, komoly zavarokat okozott a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán. A húti lázadók több mint 40 támadást intéztek, amelyek közül egy halálos áldozatot is követelt.

Johan Gabriels, az iBanFirst regionális igazgatója szerint a Vörös-tengeri helyzet aggasztó, hiszen a globális konténeres áruforgalom jelentős része, 21 százaléka érintett. Egyiptom különösen sebezhető, mivel a Szuezi-csatorna a nemzetgazdaság egyik fő bevételi forrása, és a kairói kormány szerint a bevételek 40-50 százalékkal csökkentek, ami 315 millió dolláros veszteséget jelenthet.

Az ENSZ adatai alapján a Szuezi-csatornán áthaladó kereskedelmi forgalom több mint 40 százalékkal esett vissza. A Vörös-tenger nem csak a szénhidrogének, hanem az Európába tartó gabonafélék számára is fontos útvonal. Az EU búzaimportjának körülbelül 4,7 százaléka halad át itt egy átlagos időszakban.

A Bab El Mandeb-szoros, bár nem stratégiai jelentőségű, mivel a hajók alternatív útvonalon, a Jóreménység-foknál is el tudnak haladni, az alternatív útvonal azonban 15-20 nappal meghosszabbítja az utat. Ez magasabb költségeket és hosszabb szállítási időt jelent a magyar vállalatok számára.

A szállítási költségek növekedése ellenére az elemzés szerint nem várható inflációs hatás Európában és Magyarországon, mivel a szállítási költségek aránya alacsony a fogyasztói árindexben. A kikötők zsúfoltságát sikerült csökkenteni, így a konténerek átlagos tartózkodási ideje Európában 5 napra mérséklődött a korábbi 25-30 napos csúcsidőszakhoz képest.

A nemzetközi stabilitás szempontjából stratégiai fontosságú szorosok, mint a Formosa-szoros, a Hormuzi-szoros és a Boszporusz-szoros ellenőrzésének elvesztése jelentheti a legnagyobb veszélyt.

Gabriels szerint a Bab El Mandeb-szoros blokádja rámutat arra, hogy a tengeri útvonalak már nem tekinthetők biztonságosnak. A szállítási költségek csökkentése és a protekcionizmus a friend-shoring és az áttelepülés fő okai közé tartoznak, amit az is alátámaszt, hogy Mexikó váltotta fel Kínát az Egyesült Államok első számú kereskedelmi partnerévé. A tengeri kereskedelem veszélyei a jövőben is fennmaradnak, ami elősegítheti a cégek áttelepülését a célpiacokhoz közelebb.