Franciaország és Új-Kaledónia közötti diplomáciai feszültség

Meglepő diplomáciai lépés történt, amikor Új-Kaledónia, Franciaország beleegyezése nélkül, együttműködési megállapodást kötött Azerbajdzsánnal.

A francia belügyminiszter, Gérald Darmanin kifejezte meglepetését és nemtetszését a történtek kapcsán. A francia nemzetgyűlés jogi bizottsága előtt "különösen kártékony beavatkozásnak" minősítette Azerbajdzsán lépését. Darmanin szarkasztikusan megjegyezte, hogy nem is tudott Azerbajdzsán Csendes-óceáni érdekeltségeiről, és "opportunista" partnerségnek nevezte a két törvényhozói testület közeledését.

A Franciaország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok már hónapok óta feszültek, mivel Baku nem nézi jó szemmel Párizs Örményországot támogató politikáját.

Az új-kaledóniai és az azerbajdzsáni parlament által aláírt együttműködési megállapodás a kulturális, oktatási és politikai kapcsolatok erősítésére irányul. A megállapodást a helyi függetlenségpárti politikai erők támogatják, míg a nem függetlenségpárti képviselők elítélték azt, mondván, hogy az előzetes egyeztetés nélkül jött létre. Kritikájukat az is kiváltotta, hogy a megállapodást egy olyan országgal kötötték, amelyet "szörnyű bűncselekmények elkövetésével" vádolnak saját népe ellen.

Darmanin szerint ezek a politikai protokollok politikailag és erkölcsileg is elfogadhatatlanok, és sajnálatosnak tartja, hogy Új-Kaledóniában egyesek Azerbajdzsánt "afféle mentsvárként" kezelik.

Franciaországban a közlekedési sztrájkok miatt is feszült a helyzet. A CGT-RATP szakszervezet tagjai hét hónapos sztrájkfelhívást jelentettek be, amely február 5-től szeptember 9-ig tart, és az Ile-de-France-i busz- és metróhálózatot is érintheti, ami a párizsi olimpiát is befolyásolhatja. A francia szenátus április 9-én elfogadott egy törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy évente meghatározott időszakra betiltsák a közlekedési sztrájkokat, ezzel elkerülve az olyan nagyszabású események zavarását, mint például a Párizs 2024. A törvényjavaslat emellett a sztrájkok előzetes figyelmeztetését és a minimális szolgáltatási kötelezettségek növelését is előírja.