Irán nagyszabású csapást indított Izrael ellen

A világpolitika feszültsége tetőfokára hágott, miután Irán dróntámadásokat indított Izrael ellen, ami miatt összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és amerikai-angol együttműködés kezdődött a légi műveletek elhárítására.

Az izraeli hadsereg (IDF) több mint 350, Iránból kilőtt rakéta többségét sikeresen elfogta. A Haaretz izraeli lap beszámolója szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel a támadásokról. Az amerikai, brit és jordániai rakétaelhárító rendszerek is részt vettek a rakéták és drónok elfogásában, az amerikai erők több mint 70 drónt és legalább 3 ballisztikus rakétát semlegesítettek a levegőben.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Izrael kérésére rendkívüli ülést tartott vasárnap. Az Egyesült Államok aktív szerepet vállalt az iráni támadás elhárításában, több rakétát is semlegesítettek a szomszédos országok légterében. Ugyanakkor Joe Biden amerikai elnök óva intette Izraelt a további lépésektől, és közölte, hogy Washington nem fog támogatni semmilyen Irán elleni válaszcsapást. Biden hangsúlyozta, hogy Izrael számíthat Amerikára a védelmi akcióban, ahogy ez a rakéták első hullámánál is történt, de a válaszcsapásokat nem támogatják. "Győzelmet arattatok. Fogadd el a győzelmet" - üzente Biden az izraeli miniszterelnöknek, és egy amerikai tisztségviselő szerint az izraeli vezetés tudomásul vette Washington jelzését.

Dmitrij Medvegyev, az orosz volt elnök szerint egy Izrael és Irán közötti háború negatívan befolyásolná Joe Biden amerikai elnök újraválasztási esélyeit, ezért Amerika nem kíván nagy konfliktust a Közel-Keleten. Medvegyev a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül osztotta meg véleményét, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok nem részesíti előnyben egy nagyméretű közel-keleti konfliktus kialakulását, és a Gázai övezetben történt erőszakos cselekmények már így is negatívan érintik Biden esélyeit a következő választásokon.

A Fehér Ház közleményében kiemelte, hogy Izrael figyelemreméltó képességről tett tanúbizonyságot, hogy képes megvédeni magát még a példátlan támadásokkal szemben is, ezzel egyértelmű üzenetet küldve ellenségeinek, hogy nem tudják hatékonyan fenyegetni az ország biztonságát. Biden azonban világossá tette, hogy Amerika csak a védekezésben hajlandó támaszt nyújtani Izraelnek, és nem támogatja az ellencsapásokat, mivel fél attól, hogy ez az Egyesült Államokat is belekeverné egy sokkal nagyobb és veszélyesebb konfliktusba.

Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke is megszólalt az ügyben, és kritikával illette Joe Biden elnököt, mondván, hogy ha ő lenne hatalmon, az iráni támadás nem történt volna meg. "Izrael támadás alatt áll. Ezt soha nem lett volna szabad megengedni. Ez soha nem történt volna meg, ha én lennék az elnök!" - írta Trump a közösségi médiaplatformján, a Truth Socialon.

Az elemzők szerint az olajárak emelkedésére lehet számítani hétfőn, mivel a geopolitikai feszültségek és a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások bizonytalansága is hatással lesznek az árakra. Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy összehívja a G7-et vezetőit, hogy megvitassák az iráni támadásra adandó választ, ami szintén befolyásolhatja az olajpiacot. Az iráni Forradalmi Gárda haditengerészetének parancsnoka fenyegetést tett arra vonatkozóan, hogy Teherán lezárhatja a szorost, ami naponta a világ teljes olajfogyasztásának mintegy ötödét bonyolítja le. A Brent típusú kőolaj hordónkénti jegyzése idén már 17,5 százalékot emelkedett, és az események hatására további áremelkedés várható.