Magyarországon is egyre nagyobb szerepet játszik a zöld finanszírozás, a pénzintézetek egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazdaság zöldítésére, a zöld hiteltermékek, illetve a zöld kötvények piacra dobására. Az Európai Unió tagállamai közösen tűzték ki azt a célt, hogy az EU 2050-re karbonsemleges legyen, ez azonban nagyon jelentős pénzösszegeket igényel. 

A Magyar Nemzeti Bank szakemberei a McKinsey tanácsadó cég egyik tanulmánya alapján arról írnak, hogy Magyarországnak a következő 30 évben 150-200 milliárd eurót (jelenlegi árfolyamon számítva 58-77 ezer milliárd forintot) kellene zöld beruházásokra fordítania, hogy 2050-ig lenullázódjon az üvegházhatású gázok kibocsátása hazánkban.

Vagyis a klímaváltozás és a környezeti problémák kezelésére irányuló beruházások finanszírozási igénye messze túlnő a rendelkezésre álló állami forrásokon. 


A pénzügyi rendszer szereplőinek komoly fizikai és átállási kockázatai vannak a klímaváltozásból eredően. 

Előbbiek az éghajlatváltozásból fakadó fizikai veszélyeket fedik le, ilyen például a szárazsággal terhelt időszakok megnövekedése, vagy ennek ellentéte, az extrém heves esőzések és villámárvizek gyakoribb megjelenése. Szerencsétlen módon mindkét felsorolt fizikai kockázat esélye megnőtt a klímaváltozás miatt, ami számos reálgazdasági szereplő (például a mezőgazdasági vállalatok) és az ezeket hitelező pénzügyi rendszer számára is problémát jelent. 

A másik típus az éghajlatváltozásra adott társadalmi reakció, ami az alacsony karbonkibocsátású gazdaságra történő átállásból fakadó kockázatokat foglalja magába. Ez az egyébként kedvező folyamat – amely lassítja az éghajlatváltozást és megelőzi vagy tompítja annak negatív következményeit – számos nem fenntarthatóan működő gazdasági szereplő számára tartogathat fenyegetéseket. Például a karbonkibocsátás megadóztatása a szennyező energiatermelést folytató szénerőművek jövedelmezőségét jelentősen rontja. Ehhez hasonló szabályozói intézkedések (például a belsőégésű autók értékesítésének korlátozása, az új lakásépítések energetikai kritériumainak szigorítása) az össztársadalmi jólét szem előtt tartása mellett sok vállalat számára komoly pénzügyi terhet jelentenek. A szénerőművek példájánál maradva, a napelemek esetében lezajlott exponenciális költségcsökkenés az elmúlt pár évtizedben érezhetően visszavetette a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek piaci részesedését.

Hasonló hatása van a fogyasztói preferenciák változásának is, amennyiben a vásárlók tudatosan kezdenek el a kifejezetten zöld termékek irányába fordulni. A bemutatott folyamatok a pénzügyi rendszer szinte minden szereplőjére kockázatot jelentenek: ilyen például a bankok hiteleinek hitelkockázata, a biztosítási kockázat vagy az alapkezelők részvény portfólióinak piaci kockázata – mutat rá a Világgazdaság elemző cikke.

Fotó: Pexels