A nyár eddigi legforróbb napja közeleg

Kedden a hőség tovább fokozódik, az idei nyár eddigi legmelegebb napjára számíthatunk, akár 42 fok is lehet. A HungaroMet Zrt. a legmagasabb, piros fokozatú figyelmeztetést adta ki tíz vármegyére, és az abszolút melegrekord is megdőlhet.

A keddi napra jellemző lesz az erőteljes gomolyfelhő-képződés és a sok napsütés, de a déli óráktól a Dunántúl keleti részén és az Északi-középhegységben záporokra, zivatarokra kell számítani, amelyekhez felhőszakadás és viharos széllökések is társulhatnak. A szelet élénk lökések kísérhetik, különösen a Dunántúl északnyugati részén. Hajnalban 20 és 25 fok közötti, délután pedig 35 és 42 fok közötti hőmérsékletekre kell készülni, a zivataros területeken valamivel hűvösebb időjárás várható.

Az idei nyár eddigi legforróbb napja lehet kedden, és az abszolút melegrekord is veszélyben van. A HungaroMet másodfokú, narancssárga riasztást adott ki többek között Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megyékre, ahol a napi középhőmérséklet 27 fok felett alakulhat. Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyékre pedig a legmagasabb, piros fokozatú figyelmeztetést adták ki, ahol a napi középhőmérséklet 29 fok felett várható.

A hőség a szervezetet is megviseli: migrén, vérnyomás-ingadozás, rosszullét és fáradékonyság jelentkezhet, az éjszakák melegedése miatt alvászavar és álmatlanság is gyakoribbá válhat. Az UV-sugárzás extrém erős lesz, ezért a legmelegebb órákban, 10 és 16 óra között, nem ajánlott huzamosabb ideig a szabadban tartózkodni.

Az idei június Magyarországon átlagosan 21,6 fokos középhőmérséklettel az ötödik legmelegebb június volt 1901 óta, és az első fél év is rekordmeleg volt. A globális átlaghőmérséklet is 1,5 fokkal magasabb volt az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérésekhez képest, így már 13 hónapja dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok világszerte. Közép- és Kelet-Európában már a második intenzív hőhullám van jelen, és a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakorisága növekszik. A hetvenes-nyolcvanas években ritkák voltak az intenzív hőhullámok, de ma már a nyarak és a kora őszök velejárói, és egyre több hőhullámos napot regisztrálnak.

A Klímapolitikai Intézet szerint, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi módon folytatódik, akkor a század végéig akár 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk országosan, az Alföldön pedig az évi 40-50 napot is elérheti a hőhullámos napok száma.