Magyar élelmiszer, amit Dubajtól Kínáig az asztalra tennének

Mivel túltelített Európa, érdemi alternatív felvevőpiacokat kell keresni, ilyen lehet számunkra a Távol-Kelet és az arab térség is – mondta az Indexnek Ruck János, a szarvasi pulykafeldolgozó Gallicoop Zrt. vezérigazgatója. Úgy látja, a sikeres exportnak az is a kulcsa, hogy ne pulykacombot szállítsanak más országokba, hanem magas minőségű konyhakész húsételeket. Ehhez viszont 50–60 milliárd forintos befektetésre van szükség, amit 2028-ig meg is valósítanak. Szóba került az ázsiai vendégmunkások beilleszkedése is.

Két évtizede még 7–7,5 kiló körül mozgott a magyarok egy főre eső éves pulykahúsfogyasztása, és ezzel a világ élbolyában voltunk, az Egyesült Államokkal és Izraellel is tartva a lépést. Ez azóta a felére esett, mint ahogy a pulyka részesedése is a baromfiágazaton belüli vágóállat-előállításban. A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, az energiaválság és a magas infláció ennek a folyamatnak már csak a vége, de mi áll a trendszerű visszaesés hátterében? A pulykahús fogyasztása mégis csak indirekt módon függ ettől, a legnagyobb probléma az, hogy a területen dolgozók, beleértve a termelők mellett a Baromfi Terméktanácsot is, nem foglalkoztak a márkaépítéssel.

Immár 150–160 milliárdos piacról beszélhetünk, az organikus növekedésen túl pedig a korábbi versenytárs cégcsoportunkba történő beolvasztása is hozzájárult ahhoz, hogy a Gallicoop ágazati súlya mára több mint kétharmados, 70–75 százalékos legyen.

A Gallicoop 1989-ben alapították 40 millió forintos alaptőkével Szarvason. Tavaly a cég már 66,4 milliárd forintos árbevételi csúcsot ért el, miközben nyereséges maradt, több mint 1 milliárdos profitot termelt. A tulajdonosváltás óta a cég lehetőségei, beleértve a növekedési stratégiát, a hatékonyságot, versenyképességet javító beruházásokat, más dimenzióba kerültek.

A belföldi értékesítés 46,7 milliárdot hozott a konyhára, míg az export 19,7-et. A hazai növekedést elsősorban nem kifejezetten a pulykahús értékesítése táplálta, hanem a belőlük készülő 20 ezer tonna készítmény: 10–10 ezer panírozott termék, illetve felvágott jellegű húskészítmény.

Az export több mint 90 százaléka európai piacokra megy. A szlovák vagy a román mellett említhetnénk akár az olasz, az osztrák, a szerb, a horvát, a német vagy a francia piacot. Nagy különbségek nincsenek, az ugyanakkor közös jellemzőjük, bármerre nézünk a földrészen, hogy túltelítettek.

A Gallicoop szemléletéről sok mindent elárul, hogy 35 éve eleve úgy épült meg, hogy az állati hulladék egy zárt rendszeren belül a mellettünk működő fehérjefeldolgozóba kerül, ahol a körforgásos gazdaság jegyében különböző takarmány-alapanyagok készülnek belőle.

Csoportszinten összesen 1450 dolgozónk van, köztük körülbelül 220 külföldi munkavállaló, jellemzően valóban mongolok, illetve indonézek. Pozitívak a tapasztalatok a külföldi munkavállalóinkról, azért jönnek ide, hogy dolgozzanak és pénzt keressenek.

Az élelmiszeripar fejlesztése, a teljes vertikális integráció elérése nemcsak a piaci szereplőknek, hanem az államnak is az érdeke. Az a cél, hogy a termeléstől a kereskedelemig átlátható folyamatok révén kerüljön minden asztalra jó minőségű, megfizethető árú és lehetőség szerint minél nagyobb arányban hazai élelmiszer.