A Kárpát-medence aszály sújtotta területei

Az Alföldön kritikus a helyzet, a talaj szárazsága egyre több területet érint, és a mezőgazdasági termelésre is komoly hatással van. A Hungaromet tanulmánya szerint az ország több részén, így a Duna-Tisza közén, a Dunántúl keleti szélén és a Maros-Körös-közének nyugati felén a talaj felső rétege már most veszélyesen száraz.

A kukoricatermesztés különösen nagy veszélyben van, az öntözés nélküli alföldi megyékben a normál évek 8-9 tonnás termésátlagaihoz képest idén csak 5 tonna alatti hozamok várhatók. Kránicz Zoltán főagronómus szerint jelentős esőzés hiányában a kukoricatermés nem menthető meg. Raskó György agrárközgazdász hozzátette, hogy a kukoricánál a kiesés már most legalább 240 milliárd forint, és a napraforgóval, valamint a cukorrépával is hasonló a helyzet.

Magyarországon a kukoricaföldeknek csupán két százaléka öntözött, és a rendkívüli aszály miatt két évvel ezelőtt 1000 milliárd forintos veszteséget szenvedett el az ágazat, ami felgyorsította a víztározók és csatornák fejlesztését. Az Agrárminisztérium szerint aszálykárokat több mint 16 ezer hektáron észleltek és „soha ennyi öntözésfejlesztési termelői támogatást nem adtak a gazdálkodóknak”, mint az elmúlt években.

Az időjárási előrejelzések sem hoznak megkönnyebbülést; Kókai Ádám meteorológus szerint a következő egy hétben továbbra is forró marad az idő, az Alföldön a hőmérséklet akár a 42 fokot is elérheti, és csak elszórtan várhatók záporok vagy zivatarok. A hőhullám végét egyelőre nem lehet látni, és a legforróbb napokon is csak elszórtan alakulhat ki zápor, zivatar.