A jövő nyarai: Túlélési kihívások a klímaváltozás tükrében

A Másfélfok kutatása szerint a klímaváltozás következtében egyre forróbb nyarakra kell számítanunk, amelyeket nem mindenki fog túlélni. A kutatás rámutat, hogy bár sokan tagadják a klímaváltozás létezését, adataik szerint az emberi tevékenység hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a hőhullámok Magyarországon.

A hőstressz nem csupán a hőmérséklettől függ, hanem többek között a levegő páratartalmától, a napsugárzástól és a széltől is. Az elmúlt hetekben például a magas nedvességtartalom és a gyenge szél miatt gyakran éreztünk hőstresszt, annak ellenére, hogy a hőmérséklet nem volt extrém magas.

Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus a hőstresszes napok gyakoriságát és intenzitását vizsgálták, és megállapították, hogy a 38 fok feletti hőmérsékletű napok egyre gyakoribbak. Az életveszélyesnek számító 46+ fokos hőérzet Magyarországon egyelőre nem jellemző, ellentétben például Indiával vagy Szaúd-Arábiával.

A kutatók szerint 1971-től az 1990-es évek közepéig csak néhány potenciálisan hőstressz-veszélyes nap volt, de a kétezres évek végétől egyre több ilyen nap fordul elő, és már szeptemberben is megjelentek. A 2022-es év volt a legmelegebb nyár, de nem volt annyi hőstresszes nap, mint a rekordévnek számító 2015-ben vagy 2012-ben.

A jövőben a hőstresszes napok intenzitása és az érintett területek nagysága is növekedni fog. 2007-ben volt a legnagyobb, több napon át tartó hőstressz, amikor az ország egyötödén 40 fok felett volt a hőmérséklet. Ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, a maximumértékek folyamatosan növekedni fognak, és a Délkelet-Alföldön akár 45 °C-ot is elérhetnek.

A Budapesten és más nagyvárosokban élők különösen ki vannak téve a hőstressznek a városi hőszigethatás miatt. Ez különösen veszélyes a szív- és érrendszeri betegségekkel küszködőkre, az idősebbekre és a gyerekekre. Egy korábbi tanulmány szerint az extrém 2012-es évben a hazai hőhullámok 30 százalékos, míg a második legtöbb hőhullámos nappal bíró évben, 2015-ben 17 százalékos többlethalálozást eredményeztek.

Szeged példáján keresztül bemutatva, a szerzők szerint májusban és szeptemberben a napok többsége még kellemes, de júliusban és augusztusban már a napok harmadában nagy hőstressz várható. Ha nem javul az emissziós helyzet, 2100-ig a helyzet még rosszabbra fordulhat, és júliusban már nem lesznek kellemes napok, a hónap egyharmadában pedig extrém hőstressznek lesznek kitéve a szegediek.

A szerzők javasolják a hőségriadó besorolásainak átgondolását, hogy azokat ne csak hőmérsékletekhez, hanem hőstresszhez kössék. Emellett az épületek szigetelésével és a városi zöld, valamint vízfelületek növelésével lehetne felkészülni a hőhatásra. Azonban hangsúlyozzák, hogy az igazi megoldás a kibocsátáscsökkentés lenne.