Kormányzati intézkedések a háború ellen és az extraprofit adózása
Gulyás Gergely a kormány sajtótájékoztatóján beszélt a folyamatban lévő háborúról, kiemelve annak kockázatait Európára és Magyarországra nézve. Hangsúlyozta a béke elérésének és a háborúban álló felekkel való közvetlen párbeszéd folytatásának fontosságát. A magyar miniszterelnök békekövetet indított az EU elnökségének kezdetén, hogy képviselje az áldozatok hangját és a békét szorgalmazza. Ellentétek és nyomás ellenére Magyarország elkötelezett béke missziója mellett és álláspontja mellett, hogy nem támogatja a háborút. Gulyás Gergely kiemelte, hogy a kormány minden lehetséges lépést megtesz a béke érdekében, és további békekezdeményezéseket, valamint találkozókat terveznek ebben a szellemben.
A miniszter bejelentette, hogy a kormány harcot hirdet a háborús propaganda ellen. A médiumoknak és pártoknak nyilvánosságra kell hozniuk költségvetésüket és bevételeiket. A külföldről finanszírozott médiának a pénzügyminiszter segítségével vissza kell fizetnie a támogatást. Gulyás szerint ilyen szigorú szabályozás még nem volt, de a cselekvés szükséges.
A kormány úgy döntött, hogy védelmi hozzájárulást vezet be, amit minden multinacionális vállalatnak meg kell fizetnie, amelyek extra profitot realizáltak. Ez érinti a banki szektort, a multinacionális vállalatokat és az energiaipari cégeket. A kormány megvitatott egy bankadó csökkentést, de Gulyás Gergely szerint sok bank kihasznált egy kiskaput a kormányzati értékpapírok vásárlásával kapcsolatban, így minden olyan banknak, amely nem növelte kormányzati értékpapír állományát, meg kell fizetnie a teljes bankadót. 2024-ben nem lesz jelentős változás a bankadóban, de növelni fogják a tranzakciós díjat, és bevezetnek egy devizaátváltási díjat. 2024-ben korlátozni fogják a számlavezetési és kártyahasználati díjakat, megakadályozva, hogy azokat áthárítsák a lakosságra.
Gulyás Gergely kijelentette, hogy a kormány sürgeti az energiaipari vállalatokat, hogy tartsák be az április-májusi megállapodást, biztosítva, hogy a magyar családok ne fizessenek többet az átlagosnál a szomszédos országokban. Magyarországon a benzin ára 4 forinttal, a gázolajé pedig 10 forinttal volt magasabb a regionális átlagnál, ami elvárásokat támaszt a kiskereskedők felé.
Jelentős bírságokat szabhatnak ki a légi közlekedésben a növekvő késések miatt. A kormány cselekvési terveket követel a Hungarocontroltól és a földi kiszolgálóktól a folyamatok felgyorsítása érdekében. A fogyasztóvédelem vizsgálatokat indított 12 repülési késés ügyében 2024. június 21. és július 1. között. Gulyás Gergely szerint a bírságoknak elrettentő hatásúaknak kell lenniük, és ha a késés oka nem jogszerű, mint például egy gépmeghibásodás, akkor a légitársaságoknak új gépet kellene hadrendbe állítaniuk, nem pedig majdnem két napig késleltetni a járatot. A miniszter szerint ilyen esetekben fájdalmas bírságot kellene kiszabni, és ezt várja el a kormány a fogyasztóvédelemtől.
A piac negatívan fogadta az új banki extraprofitadó hírét, amelyről Gulyás Gergely számolt be. Az OTP részvények árfolyama közel 2 százalékos esést mutatott, 17 600 forintra csökkent, miközben a forint árfolyama stabil maradt az euróval szemben, 392,3-on állva. A Mol részvényei is 1-2 százalékközötti mínuszban voltak, de volt 2 százalékosnál nagyobb zuhanás is. A mai kormányzati bejelentésekre a forint gyengült az euróval szemben, de Kolba Miklós, az ING Bank szakértője szerint tartós gyengülésre emiatt nem kell számítani, mivel a forint a kereskedési sávból most sem lépett ki. A piacot jelenleg sokkal jobban érdekli a héten érkező magyar inflációs adat.
A gazdaság döcögése és a költségvetési hiány növekedése miatt a kormány megszorításokat vezet be. Június végén a költségvetési hiány már a 2 656,4 milliárd forintot érte el, ami az eredeti éves előirányzat 105,6 százaléka. A kormány 400 milliárd forint pluszbevételt vár az idei évre a bejelentett megszorításoktól, amelyeket "védelmi hozzájárulás" címszóval vezetnek be, és nem vezetik ki az ágazati különadókat. A vonatkozó jogszabályok még a héten megjelennek, és minden augusztus 1-től lesz hatályos. Az ING szakértője szerint az sem kizárható, hogy a költségvetési hiány leszorítása miatt a mai bejelentésnek hosszú távon kedvező hatása lesz a forintra nézve.