Norvégia megakadályozta egy jelentős terület eladását Kínának
Az oslói kormány nemzetbiztonsági okokból vétózta meg egy 60 négyzetmérföldes terület eladását a Spitzbergákon, amely terület fontos stratégiai pozíciót foglal el Norvégia és az Északi-sark között.
A norvég kormány 300 millió eurós ajánlat ellenére is megakadályozta a tranzakciót, hivatkozva a nemzetbiztonsági aggályokra. A Spitzbergák geopolitikai jelentősége a klímaváltozás következtében növekszik, mivel a jég olvadása új hajózási útvonalakat nyithat meg, miközben a Nyugat és Oroszország közötti kapcsolatok egyre feszültebbek az ukrajnai konfliktus miatt.
A terület vásárlásának lehetőségét egy 1920-as szerződés biztosítja, amely szerint a Spitzbergák norvég felségterület, de bizonyos nagyhatalmaknak, így Oroszországnak és Kínának is joguk van gazdasági tevékenységet folytatni ott. Az orosz Trust Arktigugol vállalat évtizedek óta szénbányászattal foglalkozik a régióban.
Norvégia, mint a NATO tagállama, különösen óvatosan kezeli a térségben megjelenő orosz és kínai érdekeltségeket, különösen azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A norvég kereskedelmi és ipari miniszter szerint a föld jelenlegi tulajdonosa hajlandó volt eladni a területet olyan vásárlónak, aki veszélyeztetheti Norvégia szuverenitását a Spitzbergákon, ami destabilizálhatná az egész régiót és veszélyeztetné Norvégia érdekeit.
Az eladást intéző ügyvéd szerint a kínai érdeklődő komoly szándékkal közelített a megvásárlás felé, mivel ez az utolsó még megmaradt privát földtulajdon a Spitzbergákon.
A kínaiak érdeklődése a terület iránt nem meglepő, tekintettel arra, hogy a klímaváltozás következtében új hajózási útvonalak nyílhatnak meg az északi sarkvidéken. Bár a területen nincs infrastruktúra és természetvédelmi területként építkezési korlátozások vannak érvényben, a katonai jelentősége jelentős lehet. Peking már korábban is próbálkozott földszerzéssel a Spitzbergákon, de akkor is Norvégia lépett közbe, és a kormány vásárolta meg a magántulajdonban lévő földet.
A norvég kormányzati döntés kontextusában fontos megemlíteni, hogy az Egyesült Államok és a NATO-szövetség egyértelmű álláspontja szerint az ukrajnai konfliktusban csak egy megoldás létezik: az Orosz Föderáció kivonulása Ukrajna területéről. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Vedant Patel hangsúlyozta, hogy minden befolyással rendelkező országnak, így Norvégiának is, minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy Oroszország teljesen kivonuljon Ukrajnából. Ez a geopolitikai helyzet tovább erősíti Norvégia óvatosságát a Spitzbergákon történő földügyletek kapcsán.
A geopolitikai átrendeződés hatásai nem csak a Spitzbergákon, hanem Közép-Európában is érezhetők. Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója szerint a régió kettévált: vannak, akik Oroszországgal szemben ütközőpályán mozognak, és vannak, akik közép-európaiság-tudatot képviselnek. Magyarország ebben a helyzetben önálló külpolitikát folytat, és nem akar oldalt választani az új típusú hidegháborús felkészülésben.
Az amerikai–magyar kapcsolatok tekintetében David Pressman amerikai nagykövet hangsúlyozta, hogy a szövetség országok között köttetik, nem pedig ideológiai partnerek között. Az Egyesült Államok nem tekinti politikai kérdésnek a két ország kapcsolatát, és a demokráciák egy-egy személyen túlmutatnak. Eközben Donald Trump egy úgynevezett NATO-terv keretében kötne megegyezést Oroszországgal, amelyben ukrán területek átengedése is szerepelne.
Magyarországon egy közvélemény-kutató cég felmérést végez, amelyben többek között az ukrajnai háborúról, a NATO-ból való kilépésről, és arról is érdeklődnek, hogy az emberek mit gondolnak egy esetleges ukrán terület Magyarországhoz csatolásáról. Ez a téma korábban is felmerült pletykák és sajtóinformációk szintjén, de a valószínűsége csekélynek tekinthető. A felmérés egy amerikai cég megbízásából történik, és a kutatás időzítése a magyar kormánypárt válságának idejére esik, miközben a kormány külpolitikai irányait újraértékelni látszik.
