Malajziában a legmagasabb a mikroműanyag-fogyasztás

Egy friss tanulmány szerint Malajzia vezeti a listát a mikroműanyagok fogyasztásában, ahol az emberek a vizsgált 109 ország közül a legtöbb, 5 mm-nél kisebb műanyagrészecskét fogyasztják.

Az Environmental Science and Technology folyóiratban megjelent kutatás az étkezési szokásokat, élelmiszer-feldolgozási technológiákat, életkori demográfiát és légzési arányokat vette figyelembe, amelyek befolyásolják az egyes országok mikroműanyag-fogyasztását. A tanulmány a különböző élelmiszercsoportok mikroműanyag-koncentrációját is elemzi.

A kutatás szerint Malajziában a mikroműanyagok több mint felét a halfogyasztás okozza, és a gyorsan iparosodó országok, mint Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Vietnam, a magas tenger gyümölcseinek fogyasztása miatt kerültek a lista élére.

A legtöbb mikroműanyagot fogyasztó országok első 10 helyezettje között Malajzia mellett Indonézia, Egyiptom, a Fülöp-szigetek, Vietnám, Laosz, Thaiföld, Kambodzsa, Ghána és Kongó található.

A levegőben lévő mikroműanyagok tekintetében Kína áll az élen, de Malajzia itt is az első 10 között van, napi 494 000 részecskével. A délkelet-ázsiai országok közül Laosz, Mianmar és a Fülöp-szigetek is szerepelnek ezen a listán.

A régióban a gazdagabb malajziaiak fogyasztják a legtöbb műanyagot, ami részben a folyamatos élelmiszer-szállításnak és a szupermarketekben vásárolt termékeknek köszönhető. A gyorsan növekvő gazdaságok és népesség, valamint a partvidékek és sűrűn lakott városok mellett a szemétgyűjtési szolgáltatások és infrastruktúra nem tudott lépést tartani a fejlődéssel, ami hozzájárult a tengeri hulladék problémájához.

A kutatók, Xiang Zhao és Fengqi You szerint a mikroműanyagok édesvízi és tengeri környezetben fordulnak elő, és az élőlények lenyelik, majd az emberek elfogyasztják őket. Az ipari fejlődés a növekvő műanyagszennyezés miatt vált környezeti problémává.

A tanulmány szerint a levegőben és az étrenddel történő mikroműanyag-felvétel 1990 és 2018 között több mint hatszorosára nőtt. A szerzők úgy vélik, hogy a globális vízi műanyagszemét 90 százalékának felszámolásával a mikroműanyag-felvétel több mint 48 százalékkal csökkenthető lenne a délkelet-ázsiai országokban. Javasolják, hogy a fejlődő és iparosodott országoknak törekedniük kell a műanyaghulladék eltávolítására az édes- és sósvízi környezetből.

Az ENSZ műanyag-szerződésről tárgyaló nemzetközi bizottságának ülése után közzétett tanulmány egy jogilag kötelező érvényű megállapodásról tárgyalt, amely a műanyaggyártás és -ártalmatlanítás globális szabályait hivatott meghatározni. A megállapodást várhatóan még ebben az évben véglegesítik.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.