Alain Berset a Európa Tanács új főtitkára
Alain Berset-t, a svájci államszövetség korábbi elnökét és volt belügyminisztert választották meg a Európa Tanács következő főtitkárának.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló szervezet nyári ülésszakán az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) döntött így kedden. Berset ötéves megbízatása 2024. szeptember 18-án veszi kezdetét.
A leköszönő főtitkár, Marija Pejcinovic Buric, aki korábban Horvátország külügyminisztere és európai ügyekért felelős minisztere volt, 2019 óta töltötte be ezt a pozíciót.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európa Tanács főtitkárának, a horvát Marija Pejcinovic Buricnak lejárt a mandátuma, helyére pedig hárman is pályáztak: az Európai Bizottság jelenlegi igazságügyi biztosa, a belga Didier Renyders mellett Svájc korábbi elnöke, Alain Berset és Észtország egykori kulturális minisztere, Indrek Saar.
Mint megírtuk, Berset még tavaly decemberben mondott le parlamenti mandátumáról a Svájci Nemzeti Tanácsban, ráadásul egyértelműen ő rendelkezik a legtöbb tapasztalattal is a három (volt) jelölt közül.
Ki Alain Berset?
Alain Berset 2012 és 2023 között a svájci kormány tagja volt. Ez idő alatt kétszer, 2018-ban és 2023-ban töltötte be a svájci államszövetség elnöki tisztségét. Miniszterként 12 éven át vezette a szövetségi belügyminisztériumot. Mielőtt csatlakozott a kormányhoz, 2003 és 2011 között a svájci szövetségi parlament tagjaként dolgozott, 2008 és 2009 között a svájci szövetségi parlament felsőházát jelentő államtanács elnökeként szolgált.
A PACE korábbi közleménye szerint Alain Berset megfelel az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által még 2007-ben felállított követelményeinek, melyek szerint a szervezet főtitkárának állam- vagy kormányfői tapasztalattal kell rendelkeznie, vagy miniszteri, illetve ennek megfelelő szintű magas beosztást kell tudnia maga mögött.
Az 52 éves szocialista politikus a 246-ból 114 szavazattal kapott bizalmat az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésétől.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsot 1949-ben hozták létre azzal a céllal, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. Magyarország 1990-ben csatlakozott a jelenleg 46 tagot számláló szervezethez.