Tíz éve a magyar kormány plakátokon hirdeti, hogy egy város állandóan ártani akar Magyarországnak

Elsőként üzenetet kellett küldenünk, aztán megállítani, mert valamit művelt, amiről jogunk volt tudni, és amúgy is dühítő dolgokat csinált – mindezt alázatos szolgái által, dallamra fakadva. A magyar kormány és a Fidesz plakátjai szerint ezeket mind az Európai Unió tette, vagy éppen teszi. Magyarország EU-tagságának több mint felében a kormány folyamatosan az emberek arcába tolta, hogy Brüsszel egyenlő Soros Györggyel, a gonosszal, hogy mindig van valami, amiről üzenetet kell küldenünk, hogy meg kell állítani, vagy hogy az embereknek tudniuk kell róla. Mindezt kék plakátokon, és többnyire közpénzből.

Bár a kormány csak 2016-ban kezdett közvetlenül "Brüsszelnek" címzett üzeneteket küldeni a plakátokon, korábban is voltak célzások. 2015-ben indult egy nemzeti konzultáció az EU bevándorláspolitikájáról. Akkoriban az utcákat elárasztották a "Ha Magyarországra jössz..." kezdetű üzenetekkel teli kék plakátok. Az anti-Brüsszel és anti-EU retorika teljes fordulatot vett az 2016-os bevándorlási népszavazással: "Küldjünk üzenetet Brüsszelnek, hogy megértsék!", szólt a szlogen. A Rogán vezette propagandaminisztérium egyértelműen úgy találta, hogy az üzenet működik, így 2017-re már nem csak üzenetet küldtek Brüsszelnek, hanem meg is akarták állítani: "Stop Brüsszel!" - hirdették az ország szerte elhelyezett plakátok.

Ezt követte egy másik nemzeti konzultáció, hiszen 2017-ben kettő is volt: ez a kampány a "Soros-tervről" kérdezte az embereket. Itt a kék plakát nem említette közvetlenül az EU-t, de a kérdések szerint Brüsszel Soros Györggyel karöltve akart "egymillió bevándorlót letelepíteni az EU-ban". George Soros és az Európai Unió közötti kapcsolat nem tűnt el a Fidesz és a kormány kommunikációjából ezután sem, sőt egyre fontosabb szerepet kapott. 2019 februárjában, az EP-választások előtt nem sokkal, Soros György és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnökének arcával árasztották el a magyar utcákat. "Önnek is joga van tudni, mit művel Brüsszel!" - szólt az üzenet, Soros György mosolygó arca Juncker válla mögött.

A Covid-19 járvány kitörése miatt 2020 elején szünetelt a Brüsszel elleni támadás a plakátokon, egészen 2021-ig. Ekkor ismét nemzeti konzultációt tartottak, de ezúttal több különböző témában, a minimálbér emelésétől kezdve az általános bevándorláspolitikán át, egészen odáig, hogy a járvány miatt le kell-e zárni a határokat a migránsok előtt, mivel "új mutációkat hozhatnak be a vírusból" ("Brüsszel" természetesen ezt ellenezte). A kormány az utcákon az emoji kampánnyal népszerűsítette ezt a nemzeti konzultációt. Az EU ismét azok között volt, akiket becsméreltek: "Dühít Brüsszel?" – kérdezték az egyik kérdésben a mérges, káromkodó emojik mellett.

2022-re új ellenség jelent meg, és ez is Brüsszelből érkezett. Megérkeztek a "Brüsszeli szankciók bombái", amelyeket a kormány szerint tönkre fognak tenni minket. Ezt a plakátkampányt is egy nemzeti konzultáció kísérte, amelyben a kormány az embereket az Európai Unió Oroszország elleni szankciópolitikájáról kérdezte. A konzultáció lezárultával külön kampányt is folytattak az eredmények kihirdetésére: '97 százalék nemet mondott a szankciókra'.

Ahogy Juncker, úgy az Európai Bizottság következő elnöke, Ursula von der Leyen sem kerülhette el, hogy megjelenjen a magyar kormány egyik plakátkampányában. Von der Leyen – akit egyébként a Fidesz 2019-ben támogatott – Soros György fiával, Alex Sorossal együtt szerepelt egy plakáton. "Ne táncoljunk az ő dallamukra!", hirdette a plakát, amely szintén egy nemzeti konzultációhoz kapcsolódott. Ebben is minden állítás a kérdőívben "Brüsszel..."-lel kezdődött. Itt is büszkén hirdették a plakátokon az eredményeket: 'Nem táncolunk Brüsszel dallamára!'.

A legutóbbi Fidesz-plakátkampányban is szerepelt von der Leyen. Ebben a Bizottság elnöke egy piros bőrfotelben ül, körülötte pedig "Brüsszel alázatos szolgái", akik a kormánypárt szerint magukban foglalják a magyar ellenzéki politikusokat, Dobrev Klárát, Gyurcsány Ferencet, Karácsony Gergelyt és Magyar Pétert. A Fidesz úgy állítja be őket, mint akik azonnal ugornak, amint Ursula von der Leyen csenget, és végrehajtják az ő követeléseit.

Magyarország gazdasági története az EU-tagság 20 éve alatt a következő: 2004 és 2022 között Magyarország több mint 83 milliárd eurót (a mai árfolyamon több mint 32 000 milliárd forintot) kapott, miközben körülbelül 20 milliárd eurót (7,7 ezer milliárd forintot) fizetett be a közös költségvetésbe. Ezzel szemben feltűnő adat, hogy csak a tavalyi év három hónapjában a állam 30 milliárd forintot költött kommunikációra, amelynek kétharmadát propagandára.

A gyors, pontos és pártatlan hírekért Magyarországról és Magyarországról iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!