A kínai keresztényüldözésről hallgat a magyar kormány

Magyarország a keresztényüldözés elleni küzdelem központjaként van pozicionálva a kormány kommunikációjában, azonban nincs arra utaló jel, hogy az Orbán-kabinet felvetné a keresztények üldözésének kérdését a vallásszabadságot korlátozó kínai vezetéssel.

2018-ban a kínai Sanhszi tartományban egy protestáns gyülekezet templomát rombolták le, melynek költségeit a hívek finanszírozták, és több vezetőjüket letartóztatták, sőt, egyikük feleségét átnevelő táborba küldték. Egy évvel korábban, 2017-ben egy katolikus templomot is leromboltak, annak ellenére, hogy a gyülekezet rendelkezett minden szükséges engedéllyel.

A kereszténység a kínai hatóságok szemében nemzetbiztonsági kockázatot jelent. 2020-ban egy keresztény iskolát zártak be Anhuj tartományban, ahol négy tanárt letartóztattak, és közülük kettő a mai napig börtönben van. A kínai Kommunista Párt titkos létesítményekben tart fogva és kínoz keresztényeket, akiket hitük megtagadására kényszerítenek. Az Open Doors nemzetközi keresztény szervezet 2024-es jelentése szerint Kína a keresztényüldözés tekintetében a 19. helyre került.

Hszi Csin-ping hatalomra kerülése óta, különösen az elmúlt öt évben, a keresztények helyzete jelentősen romlott. A kínai alkotmány hivatalosan szavatolja a vallásszabadságot, de csak az államilag engedélyezett formában, a Kínai Katolikusok Hazafias Szövetsége keretei közt.

Az állami gyülekezeteknek a kommunista pártot kell dicsérniük, és hűséget kell fogadniuk neki. A házi gyülekezeteket szigorúan korlátozzák, és az internetes valamint közösségi média használatát a hit gyakorlására megtiltották. A kínai állampárti verzióban a Biblia átírásra kerül, például a János evangéliuma 8. részében szereplő történetben Jézus maga végzi ki a házasságtörő asszonyt.

Orbán Viktor miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök megbeszélést folytatott a kínai államfővel, de a keresztényüldözés témája nem került szóba. A kormányzati kommunikáció kiemeli a keresztényüldözés elleni küzdelem fontosságát, de a kínai vezetéssel folytatott tárgyalások során ez a téma eddig nem került elő. A független sajtó nem volt meghívva a két vezető közötti sajtótájékoztatóra, ahol más témák kerültek terítékre. A kormányzati sajtóirodák nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy felvetik-e a keresztényüldözés ügyét a kínai államfővel folytatott megbeszéléseken.