Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja a kiemelt beruházások szabályait

Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások szabályozásával kapcsolatos eljárást, mivel a vonatkozó törvény már nem hatályos. A népszavazás kérdésében azonban hamarosan döntést kell hoznia.

2023 nyarán az ellenzéki képviselők fordultak az Alkotmánybírósághoz a kiemelt beruházásokról szóló törvény bizonyos rendelkezéseinek megsemmisítése érdekében. A kérelmezők szerint a kormány ezen rendelkezések révén rendszeresen figyelmen kívül hagyja a jogszabályokat, és önkényesen határoz meg egyedi követelményeket. Az Ab azonban csaknem tíz hónapig nem foglalkozott a kérelemmel, és most Hörcherné Marosi Ildikó vezette öt tagú tanácsa megállapította, hogy a törvény 2023. december 30. óta nincs hatályban, így az eljárást megszüntették.

A népszavazási kezdeményezés is hasonló helyzetbe került, amikor a Kúria jóváhagyása ellenére értelmét vesztette, mivel a vitatott törvényt egy másik jogszabályba másolták át.

Az új építészeti törvényt 2023. december 22-én fogadta el az országgyűlés, és december 30-án lépett hatályba. A Kúria azonban nemrégiben kimondta, hogy az új jogszabály keretében szereplő kiemelt beruházási szabályokról is lehet népszavazást tartani.

Ezt követően Lázár János építési és közlekedési miniszter bejelentette, hogy alkotmányjogi panaszt nyújt be a Kúria döntése ellen. Lázár szerint a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok megtartása Magyarország stratégiai érdeke, és az eljárásrend garantálja, hogy Magyarország ne kerüljön hátrányba a régió országainak befektetés-ösztönző versenyében.

Az Alkotmánybíróság így, bár az ellenzéki képviselők nem ismételték meg a normakontroll-kérelmüket az új törvény kapcsán, újra foglalkozni kénytelen lesz a témával. Nem a jogszabály alkotmányosságával, hanem a róla szóló népszavazás alkotmányos lehetőségével, ami azonban összefügg a jogszabály tartalmával.