Washington aggodalmát fejezte ki a kínai elnök európai körútja miatt

Az Egyesült Államok figyelmeztetést küldött az Európai Uniónak, kifejezve aggodalmát amiatt, hogy Kína új szövetségi tengelyt kíván létrehozni többek között Magyarország, Szerbia és Oroszország vezetőivel.

Az EUobserver beszámolója szerint Washington különösen a Hszi Csin-ping kínai elnök európai körútjának állomásait találta aggasztónak, ahol a kínai elnök Alekszandar Vucsics szerb elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is tárgyalásokat folytatott, valamint egy május 15-re tervezett találkozót Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni megbízottja szerint a kínai államfő által meglátogatott vezetők azok, akik leginkább megkérdőjelezhetik az euroatlanti közösség egységét. Escobar bírálta a kínai elnök belgrádi látogatását is, amely egybeesett az amerikai légicsapás évfordulójával, amikor 1999-ben véletlenül lerombolták a belgrádi kínai nagykövetséget.

Hszi és Vucsics belgrádi látogatása során új együttműködési megállapodást írt alá, és mintegy 30 mellékmegállapodást kötöttek, köztük egy médiapartnerségről szólót és egy kiadatási egyezményt. A kínai elnök budapesti útján várhatóan szintén új üzleti szerződéseket kötnek és tovább mélyítik a politikai kapcsolatokat a magyar kormánnyal.

Washington szerint Alekszandar Vučić elnök és a szerb kormány Oroszország legerősebb szövetségese a Balkánon, míg Orbán Viktor tavalyi kínai útján találkozott Vlagyimir Putyinnal, és az amerikai álláspont szerint vétóival késleltette az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat és Ukrajna pénzügyi támogatását.

Escobar szerint Kína jelentős, több mint 12 milliárd eurós szerbiai, illetve 30 milliárd eurós magyarországi beruházásai ellentétben állnak az EU gazdasági érdekeivel.

Hszi Csin-ping május 7-én érkezett Szerbiába, amely dátum szimbolikus mindkét ország számára, hiszen 25 évvel ezelőtt ezen a napon bombázta le a NATO a belgrádi kínai nagykövetséget. A Bloomberg szerint a várt megemlékezés azonban elmaradt, ami jelentős okokra utalhat.

Az Egyesült Államok tévedésnek nevezte a bombázást és a hibás térképekre hivatkozva hárította a vádakat. A kínai államfő hivatalos útjában végül nem szerepelt a helyszín meglátogatása, ami a lassan javuló amerikai-kínai kapcsolatok fényében értelmezhető. A tavaly novemberi elnöki találkozó után enyhülni látszik a fagyos viszony, amikor Hszi Csin-ping és Joe Biden amerikai elnök San Franciscóban tárgyaltak.

Hszi Csin-ping Magyarországra érkezésekor katonai tiszteletadással fogadták a Budai Vár Oroszlános Udvarában, ahol Sulyok Tamás köztársasági elnökkel vonult végig a katonák sorfala előtt. A himnuszok elhangzása után a két államfő bemutatta partnerének a magyar, illetve kínai delegáció tagjait. Magyar részről szinte a teljes kormány felsorakozott, ott volt Orbán Viktor miniszterelnök és felesége is. A hivatalos rész után Hszi és Orbán hosszú percekig beszélgettek egymással, majd a kínai delegáció a köztársasági elnök rezidenciájába, a Sándor-palotába hajtott.

A kínai elnök szerda este érkezett Magyarországra, ahol Orbán Viktor és felesége fogadták a reptéren. A repülőgépnél magyar népviseletbe öltözött gyerekek köszöntötték az elnöki házaspárt, kenyérrel és sóval kínálták őket. A rendőrség a Váron belül nem engedélyezte a csütörtökre bejelentett Tibet-párti tüntetéseket, csak alternatív helyszíneken engedték a demonstrációkat. A Gellért-hegyen csütörtökön civilruhás kínai biztonságiak egy kínai lobogóval takartak le egy kihelyezett tibeti zászlót.

Hszi Csin-Ping péntekig marad Magyarországon, ahol várhatóan további üzleti és politikai megállapodásokat kötnek. Az EU-s és a kínai gazdasági kapcsolatok jelenlegi borús helyzete ellenére a magyar-kínai kapcsolatok gazdasági szempontból nem számítanak kirívónak, ha a kormány nem tálalná ezeket ilyen látványosan.