Tajvan új elnöke a történelem egyik legnehezebb helyzetében
William Laj, Tajvan függetlenségpárti új elnöke, május 20-án vette át hivatalát egy rendkívül feszült politikai és diplomáciai helyzetben. A Demokratikus Progresszív Párt (DPP) elvesztette a parlamenti többségét, miközben a szigetország kapcsolata Kínával egyre romlik.
William Laj, aki az elmúlt négy évben alelnöki posztot töltött be Csaj Ing-wen elnök mellett, a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) színeiben került hivatalba. A DPP a januári elnökválasztáson győzött ugyan, de elvesztette a parlamenti többségét, és a szigetország kapcsolata Kínával az utóbbi években tovább romlott.
A szárazföldi Kína Tajvant nem tekinti de facto független államnak, hanem egy szeparatista tartománynak, amelyet a polgári kínaiak alapítottak a szárazföldről Tajvan szigetére szorulva a kínai polgárháború idején.
A tajvani politikában a legfőbb törésvonal a szárazföldi Kínához való viszony kérdése. A DPP a szigetország de jure függetlenségének kikiáltását tűzte ki célul, míg a Kuomintang a status quo fenntartásában és a jó szorosközi kapcsolatokban érdekelt. A januári választásokon a tajvaniak a belföldi problémákra fókuszáltak, mint például a stagnáló fizetések és az emelkedő életköltség.
A választásokon William Laj 40,05 százalékot, míg a Kuomintang jelöltje, Hou Jü-ih 33,49 százalékot, a populista Ko Ven-je pedig 26,46 százalékot kapott. A parlamenti választásokon a Kuomintang egy mandátummal többet szerzett, mint a DPP, így a Tajvani Néppárt (TPP) vált a mérleg nyelvévé.
William Lajnak, aki egész politikai karrierje során a függetlenséget képviselte, kompromisszumokat kell kötnie a TPP-vel, amely a Kína-politika kapcsán inkább a Kuomintanggal ért egyet. A parlamentben feszült a helyzet, a DPP-képviselők obstrukcióval próbálták ellehetetleníteni az ülést, ami után egy képviselő kórházba került.
Pekingnek is reagálnia kell a változásra, hiszen Hszi Csin-ping kínai elnök törekvése, hogy Tajvant ismét egyesítse Kínával, a tajvani politika változásával új kihívások elé néz. A tajvaniak nem szeretnének Hongkong sorsára jutni, és fontos számukra a demokrácia megőrzése.
Washington számára is kedvező a tajvani politika változása, mivel lehetősége nyílt a status quo fenntartására, csökkentve ezzel a feszültséget Pekinggel. Az Egyesült Államok célja továbbra is egy független Tajvan létrehozása, de egy esetleges háborút szeretnének elkerülni.
William Laj beiktatása során kiemelte, hogy Tajvant nem befolyásolhatják külső erők, és bár megválasztása erős üzenet volt Kína felé, a békét tartja lehetséges útnak a két ország között. A beiktatáson nemzetközi delegációk is részt vettek, többek között az Egyesült Államokból, Japánból és Kanadából, ami jellemzően irritálja Kínát. Lai megválasztása óta Peking növelte a katonai tevékenységét Tajvan közelében, és az új elnököt veszélyes szeparatistának nevezve háborút és hanyatlást jósol a régióra. Eközben a tajvani parlament megosztott marad, és a hétvégén kormányellenes tüntetések is árnyékolták be a beiktatást.
A parlamentben azonban nem csak a politikai feszültség, hanem a fizikai összecsapások is jelen vannak. Egy pénteki szavazás során, amikor egy olyan törvényt akartak elfogadni, amely nagyobb hatalmat adott volna a képviselőknek a kormány munkájának felügyeletére, a DPP egyik képviselője, Kuo Kuo Wen, a vita hevében megszerezte a javaslat kinyomtatott szövegét és el is futott vele, hogy megakadályozza annak megszavazását. A törvényjavaslat, amely a Kuomintang (KMT) által benyújtott, a képviselők hamis nyilatkozatainak büntetését is lehetővé tenné, heves indulatokat váltott ki a DPP-ből, amelynek nincs parlamenti többsége.
William Lajnak tehát egyensúlyoznia kell a belpolitikai problémák és a nemzetközi diplomácia között, miközben a de jure függetlenség megőrzése a cél.