Oroszország és Fehéroroszország közös nukleáris hadgyakorlatot tart

Oroszország válaszul a nyugati provokációkra és fenyegetésekre közösen tart nukleáris hadgyakorlatot Fehéroroszországgal, amelyben a fehérorosz katonák harmadik alkalommal vesznek részt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Fehéroroszország csatlakozik az orosz taktikai nukleáris fegyverek használatával kapcsolatos hadgyakorlat második szakaszához. Az elnök elmondása szerint, mivel Fehéroroszország területén nem állomásoznak stratégiai nukleáris fegyverek, ezért felajánlották a fehéroroszoknak, hogy részt vehessenek a gyakorlat egyik szakaszában. Putyin hozzátette, hogy a gyakorlatot három szakaszban tartják meg, és a második szakaszban a fehérorosz kollégák csatlakoznak az oroszok közös akcióihoz. Az orosz és fehérorosz védelmi minisztériumoknak, valamint a vezérkaroknak már kiadták a megfelelő utasításokat a gyakorlatra való felkészülésre.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető megerősítette, hogy országa katonái harmadik alkalommal vesznek részt ilyen jellegű hadgyakorlaton. Lukasenka, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök legszorosabb szövetségese, 2022-ben az orosz csapatok részben Belarusz területéről támadtak Ukrajnára, és Moszkva azóta atomfegyvereket is telepített az ország területére.

Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Vlagyimir Putyin utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljenek fel a hadgyakorlatra. Az előkészületek már megkezdődtek az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatainál, és a hadgyakorlatba a légierőt és a haditengerészetet is bevonják, bár a pontos dátumot nem közölték.

A hadgyakorlat célja az érintett egységek személyi állományának és felszerelésének reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása. A minisztérium kiemelte, hogy a gyakorlat egyben válasz azokra a „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglepő ötlettel állt elő, amikor azt javasolta, hogy Belaruszt is fel kellene venni az Európai Unióba. Zelenszkij ezt az Európa-napon, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökének Kijevbe tett előre nem bejelentett látogatása során vetette fel. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna azt várja az EU-tól, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a csatlakozási tárgyalások megindítása felé, és a csatlakozási tárgyalásokat más európai országok felé is ki kellene terjeszteni.

Ukrajna és Moldova 2022 júniusában nyerte el az uniós tagjelölti státuszt, tavaly decemberben pedig az uniós vezetők a csatlakozási tárgyalások megindításáról döntöttek. Grúzia szintén tavaly decemberben lett tagjelölt, de a grúz vezetés jelenleg egyre jobban távolodik Európától. Katarina Maternova, az EU ukrajnai nagykövete szerint reális lehetőség, hogy Ukrajna 2030-ra az Unió tagja legyen.