Befagyasztott orosz vagyonból adnának 30 milliárd eurós hitelt Ukrajnának a G7 egyes vezetői

Kaphat-e Ukrajna 30 milliárd eurós hitelkiegészítést a lefoglalt 270 milliárd eurós orosz állami vagyonból? Ezen a kérdésen valószínűleg sokat fognak rágódni a G7-ek pénzügyminiszterei Tallinban tartott találkozójukon.

A G7-ek pénzügyminiszterei a héten Tallinban találkoznak, és napirendjükön szerepel a háború kezdetével befagyasztott orosz állami vagyon sorsa. A vita, hogy ezt a vagyont hogyan lehetne Ukrajnának adni, már több mint egy éve holtpontra jutott, mivel a teljes vagyonelkobzást támogatók nem tudták meggyőzni a központi bankok vezetőit és néhány G7-es tagállamot az ötletük helyességéről.

Az Egyesült Államok által megindított, majd több más ország által követett pénzügyi támogatások tették újra aktuálissá a kérdést. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság mostanra Németországgal is szembekerült, míg az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Christine Lagarde jogi és gazdasági kifogásokat fogalmazott meg a vagyon teljes lefoglalása ellen.

Lagarde hangsúlyozta, hogy alaposan meg kell vizsgálni a befagyasztástól az elkobzásig vezető folyamatot. Úgy véli, ez „felrúgná a nemzetközi jogrendet”, amelyet minden országnak, köztük Oroszországnak is tiszteletben kellene tartania. A lefoglalás veszélyeztetné a pénzügyi rendszer jövőbeli stabilitását, és aláásná az állami mentesség elvét. Lagarde attól is tart, hogy a nagy többlettel rendelkező országok elkerülnék a nyugati tartalékvalutákat, ha látják, hogy ezek kiszolgáltatottá teszik őket az esetleges lefoglalásnak.

Az Egyesült Államok egy alternatív megoldást javasol: a befagyasztott vagyonok kis összegeinek átadása helyett egy 30 milliárd euró értékű kölcsönt adnának Ukrajnának. A kölcsön kamatát pedig a nagyobb befagyasztott vagyonok nyereségéből fedeznék. A G7 vezetői egyelőre vizsgálják a befagyasztott állami vagyon hitelfedezetként való felhasználásának jogszerűségét.

Eközben Ukrajna több régióját éjszaka heves orosz dróntámadás érte. Az ukrán légierő 29 orosz drónt lőtt le, ezek közül 16-ot a déli Mikolajiv régió felett, ahol a törmelékek megrongáltak egy lakást és tüzet okoztak. Három drónt Lviv felett lőttek le, innen a helyi hatóságok nem jelentettek károkat. Az éjszakai orosz támadás célpontjai volt még Odessza és Poltava is, a Harkiv régiót pedig egy Iszkander-M ballisztikus rakétával támadták az orosz csapatok. A harkivi támadásnak hivatalos ukrán közlés szerint egy halálos áldozata van, Herszonban pedig egy 72 éves férfi is megsérült.

A Kreml közölte, hogy a Vlagyimir Putyin által elrendelt, nem stratégiai nukleáris fegyvereket érintő gyakorlatokat „a megfelelő időkeretekben” fogják megtartani. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint ez a kérdés a védelmi minisztériumra tartozik, és a legfőbb főparancsnok parancsát a megfelelő időkeretekben végre fogják hajtani. Az orosz elnök a hónap elején rendelte el, hogy a hadsereg gyakorolja a taktikai nukleáris fegyverek bevetését, miután Moszkva szerint Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok fenyegetést jelentett.