A Pénzügyminisztérium magyarázata a gazdasági növekedési előrejelzésekre

A magyar gazdaság növekedési kilátásai kapcsán ellentmondásos információk jelentek meg a közelmúltban, amelyek a Pénzügyminisztérium és a miniszterelnök nyilatkozatai közötti különbségekre világítottak rá.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke május 3-án a Kossuth Rádiónak adott interjújában kijelentette, hogy a magyar gazdaság növekedése kétszerese lenne, ha nem lenne háború, és a kormány hivatalos előrejelzése szerint idén 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. Ezzel szemben a Pénzügyminisztérium által az EU-nak küldött Konvergenciaprogramban szereplő előrejelzés szerint, ha a geopolitikai feszültségek rövid időn belül rendeződnek, a GDP-növekedés idén és jövőre is közel 0,3 százalékponttal lehet magasabb az alappályában prognosztizáltnál.

A HVG által felvetett ellentmondásra Gulyás Gergely a kormányinfón úgy reagált, hogy a 0,3 százalékpontos növekedési különbség szakmailag tarthatatlan, és a GDP-növekedés akár a mostani másfélszerese, vagy akár két és félszerese is lehetne, ha véget érne a háború.

A Pénzügyminisztérium válaszában azt sugallta, hogy a Konvergenciaprogramban szereplő egyik lehetséges forgatókönyv szerint az ukrán-orosz háború novemberi rendeződése 0,3%-os gazdasági bővülést eredményezhet, ami a teljes évre vetítve duplázhatja a gazdasági növekedést. Azonban a konvergenciaprogramban nem szerepel, hogy a konfliktus novemberi lezárásával számolnának, és nem világos, hogy egy novembertől kezdődő, 0,3 százalékpontos plusz növekedés hogyan duplázná meg a 2,5 százalékos növekedést.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Pénzügyminisztérium által említett havi 0,3 százalékpontos plusz növekedés az eredeti dokumentumban nem szerepel, ott csupán évi 0,3 százalékpontos többletnövekedéssel számolnak. Egy másik magyarázat szerint a PM a háború novemberi lezárásával számolva arra jutott, hogy az évben maradék november-decemberi időszakban 0,3 százalékpontos plusznövekedést lehetne elérni, de ebben az esetben is kérdéses, hogy ez hogyan duplázná meg az egész éves növekedést.

A Pénzügyminisztérium magyarázata tehát nem tisztázta egyértelműen az ellentmondásokat, és felmerül a kérdés, hogy a különböző nyilatkozatok mögött valóban megalapozott számítások állnak-e, vagy csupán utólagos magyarázatkísérletekről van szó.