Hazájában sem veszik már komolyan a Budapesten fellépő, holokauszttagadó iráni exelnököt

Aligha az iráni vezetést képviseli a Budapesten rejtélyes módon vendégül látott Mahmud Ahmadinezsád, akinek fellépése nemzetközi botrányt okozott. Mit kell tudni a volt elnökről?

Nemzetközi botrány kerekedett abból, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott környezetvédelmi témájú előadást egy zártkörű konferencián Mahmud Ahmadinezsád, az Iráni Iszlám Köztársaság volt elnöke. A budapesti látogatásról egyelőre keveset tudunk, így azt sem, hogy ki kezdeményezte és miért, ugyanakkor az érthető, hogy miért háborodtak fel sokan, köztük zsidó szervezetek és az izraeli nagykövetség, hiszen a keményvonalas Ahmadinezsádot a mai napig a legtöbben az iráni nukleáris programmal, Izrael elleni kirohanásaival és a holokauszttagadással kötik össze. Ráadásul az időzítés is katasztrofális volt: a látogatásra a holokauszt áldozatainak izraeli emléknapját és a budapesti Élet menetét követő napokban került sor.

A magyar kormány külpolitikai prioritásai szempontjából sem egyszerű értelmezni Ahmadinezsád meghívását vagy annak engedélyezését. Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón lapunk kérdésére azt mondta: az NKE-t felügyelő miniszterként nem kapott előzetes tájékoztatást az iráni exelnök meghívásáról, amit az egyetemi autonómia körébe sorolt, de megjegyezte, helyesebb lett volna, ha az egyetem értesíti erről.

Nem illik bele a magyar külpolitikai prioritásokba

Kétségtelen, hogy a magyar-iráni kapcsolatok stabilabbak, mint általában az európai-iráni kapcsolatok. Nemcsak hazánknak, de Európának is értékes, hogy európai tudományos intézmények vagy más társadalmi szervezetek élő viszonyt tartanak fenni iráni társaikkal. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a magyar kormány külpolitikájának ellentmond(ana) a magyar-iráni kapcsolatok erősítésének látványos felvállalása, három okból is.

Egyrészt a magyar kormány maximális szolidaritást vállalt Izraellel a Hamász október 7-ei terrortámadását követően kialakult válságban. Másrészt Izrael mellett más olyan szereplők tetszését sem nyerheti el az iráni kapcsolatépítés, melyeket kiemelt partnerként kezel a magyar kormány, mint például az amerikai jobboldal vagy Azerbajdzsán. Harmadrészt Irán egyre szorosabb biztonságpolitikai és gazdasági együttműködést épített ki Oroszországgal, és támogatja Moszkva ukrajnai háborús törekvéseit.

Ellentmondásos személyiség

Az elnöki posztot 2005 és 2013 között betöltő Mahmud Ahmadinezsád Iránban is megosztó és ellentmondásos személyiség, és korántsem biztos, hogy az iráni vezetést képviseli Budapesten. Az iráni politikai rendszerben a közvetlenül választott elnök nem a legfontosabb döntéshozó, a legnagyobb hatalommal a legfőbb vallási vezető rendelkezik. Az elmúlt évtizedekben Iránban kialakult egy politikai ingamozgás, amelynek értelmében két ciklusonként váltakozik a keményvonalas és a mérsékeltebb vezetés. Ahmadinezsád a keményvonalas utat képviselte, de már a 2010-es évek elején elkezdett romlani a viszonya az iráni belpolitika más erőcsoportjaival és a legfőbb vallási vezetővel is.

Már Iránban sem veszik komolyan

Ahmadinezsád a kirohanásairól elhíresült politikusból a nép emberévé próbált válni, és inkább környezetvédelemmel és a gazdasági nehézségekkel akart foglalkozni. Tagja maradt a Célszerűségi Tanácsnak nevezett állami testületnek, amely egyeztető és konzultációs funkciót is betölt. Az ellentmondásos viszonyt erősíti az a tavaly októberi eset, amikor Ahmadinezsád a budapestihez hasonló látogatást tervezett Guatemalába, de a Forradalmi Gárda először megakadályozta elutazását, másnap azonban mégis elmehetett.

A 24.hu-nak név nélkül nyilatkozó iráni nemzetközi kapcsolatok szakértő szerint Ahmadinezsád látogatása nem javítja az iráni-magyar viszonyt. A kutató szerint az exelnököt ma már inkább viccként kezeli az iráni média, nincs jelentős politikai szerepe vagy befolyása.

Mi lehet a háttérben?

A közszolgálati egyetem tehát egy Iránban ellentmondásos, nemzetközi szalonképtelen politikust látott vendégül, akit épp azok utálnak a legjobban, akikkel a magyar kormány jóban akar lenni. Az információhiány miatt egyelőre még várnunk kell a végső ítéletalkotással. Kiderülhet, hogy Ahmadinezsád budapesti látogatása mögött valamilyen más diplomáciai folyamat húzódott meg.