Újabb támogatás a kórházaknak: a részletek még alakulóban

Az egészségügyi rendszer átalakítása keretében az állami kórházak további plusz forrásokra számíthatnak a lejárt tartozásaik rendezésére, bár a pontos módszertan még kidolgozás alatt áll.

Az Orvostechnikai Szövetség közgyűlésén Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára beszédében kifejtette, hogy a kórházak adósságrendezésének metódusa még formálódik, és nem évente egyszer, hanem többször fogják rendezni a kintlévőségeket. Rásky László, az OSZ főtitkára a Portfoliónak elmondta, ha a kórházak tartozását 20-25 milliárd forint körüli szintre lehetne csökkenteni, az már kezelhető mértékű lenne.

Bidló Judit az MTI tudósítása szerint kijelentette, hogy a kormány nem a megtakarításra törekszik az egészségügyi ágazatban, hanem arra, hogy a rendelkezésre álló forrásokat minden esetben a leghatékonyabban használják fel. A stratégiai célok között szerepel az elkerülhető halálozások csökkentése, az alapellátás megerősítése, a szakellátási kapacitások hatékonyabb kihasználása, a nyomon követhető betegutak kialakítása, az e-egészségügy és a telemedicina fejlesztése, a szakdolgozói kompetenciák kiszélesítése, valamint az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése.

A helyettes államtitkár szerint szükség van a kórházi finanszírozás struktúrájának átalakítására, és jelezte, hogy az egészségügyi dolgozók bérkiegészítésére fordított összeg meghaladta a fekvőbeteg-szakellátás teljesítményarányos finanszírozását 2022-ben és 2023-ban. Bidló Judit szerint a kórházi finanszírozásban látszik egyfajta átrendeződés, és a cél az, hogy ezt újra egyensúlyba hozzák.

A kórházi adósságok kapcsán a helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormány szeretne túllépni az év végi, egyszeri kórházkonszolidáció mintáján, és már idén biztos, hogy nem egy egyszeri beavatkozás lesz. Egy indikátorrendszert dolgoztak ki az intézmények adósságának kialakulásának megvizsgálására.

Tavaly november végén az állami, egyházi és egyetemi kórházak lejárt tartozása 130 milliárd forintot tett ki, amelyre a kormányzat 90 milliárd forint plusz forrást ítélt meg, és a kifizetések december 31-ig megtörténtek. Idén március végén azonban ismét közel 110 milliárdra nőtt a kórházak adósságállománya, ezért áprilisban a kormány úgy döntött, hogy 63,4 milliárd forint plusz forrást biztosít a kötelezettségállomány csökkentésére.

Králik György, az Orvostechnikai Szövetség elnöke szerint új megközelítésre van szükség a kórházai adósságok újratermelődésével kapcsolatban, mivel az intézményi kintlévőség évről évre magasabb. A szövetség és a beszállítókat tömörítő szervezetek szerint a beszállítókra kellene helyezni a hangsúlyt, rövidíteni kellene a fizetési időt, be kell építeni a költségnövekedést a finanszírozásba, vagy a szolgáltatásokat kell igazítani a ráfordítások szintjére.

A képalkotó diagnosztika területén Králik György szerint nincs országos koncepció a beszerzésekre, és nincs költségvetési finanszírozás az eszközcserékre, karbantartásra. Az OSZ elnöke szerint megoldást kellene találni az orvostechnikai eszközök forgalmazásának árazási problémáira, és meg kellene találni a magán- és a közellátás optimális együttműködését, egyensúlyát.

Králik György megjegyezte, hogy látható az állam törekvése az egészségügy dologi kiadásainak csökkentésére, de nem világos, hogy mennyit, mihez képest és miért.