Oroszok kiszorításának terve Paks bővítéséből kudarcot vallott
Tavaly tavasszal a paksi atomerőmű-bővítés körül különleges manőverek zajlottak, amelyek az oroszok lassú kiszorítását célozták, de a terv végül nem valósult meg Orbán Viktor miniszterelnök döntése miatt.
A paksi atomerőmű-bővítés már évek óta jelentős csúszásban van. Az Ukrajna elleni támadás miatt bevezetett nyugati szankciók ellenére, amelyek nem érintették az atomenergia szektort, felmerült a lehetőség, hogy az oroszok nem lesznek képesek befejezni a Paks II. projektet. A Direkt36 információi szerint a Paks II. Zrt. vezetése a francia Framatome céget bízta volna meg egy új, Paks III. nevű atomerőmű építésével, ami párhuzamosan a Paks II. beruházás meghiúsulásához vezethetett volna, valószínűleg más, nem paksi helyszínen. Azonban a miniszterelnök nemet mondott a tervre, és ragaszkodott az oroszok projektjének megvalósulásához.
A Paks I. atomerőmű esetében is hasonló helyzet állt elő, ahol az orosz fűtőanyag helyett az amerikai Westinghouse-szal köthettek volna megállapodást, de a magyar kormány politikai okokból, a Biden-adminisztrációval való rossz viszony miatt ezt megtorpedózta. Helyette arra jutottak, hogy a Framatome-mal működnének együtt, annak ellenére, hogy a franciáknak jelenleg nincs Paks I.-ben használható üzemanyaguk.
A német kormány döntése, amely nem engedélyezte a Siemensnek egy fontos berendezés leszállítását Paks II. építéséhez, rávilágított arra, hogy az uniós szankciók áttételesen mégis érintik a nukleáris ipart. Szijjártó Péter külügyminiszter keményen bírálta a németek hozzáállását, és felháborítónak nevezte a paksi bővítés blokkolását.
A Paks II. Zrt. új vezetése, Jákli Gergely érkezése után, a háborút felhasználva fontolgatta az oroszok nyomás alá helyezését vagy kiszorítását. A cég nem tervezte a szerződés felbontását, mivel az a magyar fél számára kedvező volt. A Paks III. projekt ötlete már korábban is felmerült, és nem biztos, hogy Pakson valósult volna meg.
Orbán Viktor és Emmanuel Macron francia elnök közötti közeledés is szerepet játszott az ötletelésben, mivel mindketten kritikusan állnak az Egyesült Államok európai befolyásához. Orbán a Macronnal való kapcsolatával azt is akarta mutatni, hogy Magyarország nem az oroszok emberei. A magyar miniszterelnököt 2023 március 13-án Párizsban fogadta a francia elnök, és bár a találkozóról kevés részlet derült ki, néhány nappal később a brit Financial Times arról írt, hogy a két politikus közötti megbeszélésen a paksi projekt és nukleáris kérdések is szóba kerültek.
A Paks III.-ról szóló tervek azonban nem valósultak meg, mivel Orbán Viktor a Paks II. megépítése mellett döntött. A projekt újabb szakaszába lépett, amikor Szijjártó Péter bejelentette, hogy a beruházás átlépett a megvalósítási fázisba, és az oroszok elkezdték a földmunkákat, valamint megrendelték a hosszú gyártási időt igénylő berendezéseket.
A Paks I. esetében az EU sürgette a diverzifikációt, és több uniós tagállam a Westinghouse-zal szerződött. A magyar kormány azonban a francia Framatome-ot kezdte el emlegetni alternatívaként, és együttműködési megállapodást is kötött velük, amely az üzemanyagellátást is érintette. Az Orbán-kormány a francia céggel való együttműködést részesítette előnyben az amerikai Westinghouse-szal szemben, annak ellenére, hogy a Framatome jelenleg nem használ a Paks I. működtetéséhez szükséges üzemanyagot.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
