Magyarország nyerheti a német autógyárak és a kínai akkuüzemek közötti harcot

Az Európai Unióban a legendás európai márkák veszteségei miatt hátraarc jöhet a belső égésű motoros autók tiltásában. Egy autópiaci szakértő szerint Magyarország hintapolitikát folytatva egyensúlyozik a német autógyárak és a kínai akkugyárak között, lehetőséget biztosítva ezzel a kelet és a nyugat, valamint a villany- és a belső égésű autópiac közötti találkozásra.

Az Európai Unió hosszú éveken át jelentős támogatásokkal segítette az elektromos autók terjedését, amelyből az amerikai Tesla és a kínai elektromos autógyártók kerültek ki győztesen. Azonban a 24.hu által megkérdezett Várkonyi Gábor autópiaci szakértő szerint a belső égésű motoros autók uniós tiltásában hátraarc jöhet a legendás európai márkák veszteségei miatt.

A globális autóipar jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, ahol az elektromosautó-gyártás gazdasági és klímacélokat szem előtt tartva került fókuszba. Kína a fejlesztések terén jóval a piac előtt jár, és az akkumulátorgyártás terén is élen jár, amely Magyarországot is érinti.

Várkonyi Gábor szerint a kínaiak már az ezredforduló tájékán felismerték, hogy évtizedekre vannak attól, hogy utolérjék az európaiakat a belső égésű motoros autók gyártása terén. Ezért döntöttek úgy, hogy az elektromos megoldásokban rejlik a jövő, amiben már akkor is évtizedes gyakorlatuk volt.

Az Európai Unió döntéseinek hatására a nagy múltú európai gyártók kénytelenek voltak átállni az elektromos gyártásra. Jelenlegi állás szerint 2035-től betiltják az újonnan gyártott belsőégésű motoros járművek eladását az EU-ban, annak ellenére, hogy az eladások elmaradnak a várakozásoktól.

Az uniós tagállamok energiaügyekért felelős miniszterei 2023 márciusában jóváhagyták az új személyautókra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatáról szóló rendeletet, melynek célja, hogy 2035-ig megszüntessék a dízel- és benzinmotoros új autók értékesítését az EU-ban.

Európa azzal küzd, hogy fel tudja venni a versenyt az amerikai és kínai elektromos autók özönével. A német kormány már keresi a kiskapukat a rendelet visszafordításához, és a kormányzó CDU-CSU pártszövetség az EU-s néppárti partnereit is próbálja erre rávenni.

Várkonyi Gábor szerint Európa túl komolyan vette a Párizsi Egyezményben foglalt klímacélokat, amelyek felülírták a gazdasági realitásokat. Úgy véli, a villanyautózás rövid időhorizonton és erőltetéssel csak rossz eredményeket hozhat.

Az elemzések szerint az átállást csak a közép- és felső osztály engedheti meg magának, az állami támogatások pedig nem arányosak a környezetvédelmi előrelépéssel. Az összeurópai járműállomány öregszik, a szegényebbek pedig leszakadnak.

Várkonyi szerint az lenne jó, ha az elektromos és a belső égésű autók egyszerre lennének a piacon, és az elektromos járművek aránya pár éven belül támogatások nélkül is elérheti a 30 százalék körüli értéket.

Magyarország hintapolitikát folytat, amellett, hogy zavartalanul zajlik a német BMW és Audi-gyár termelése, az akkugyárakkal lehetőség nyílik a kínai ipar kiszolgálására is.

Várkonyi Gábor szerint Magyarország dominál a régióban az akkumulátorgyárak terén, és nem kell választania a német autógyárak és a kínai akkugyárak között, mivel itt találkozhat a Kelet és a Nyugat, valamint a villany- és a belső égésű piac. Az ország hosszú távú stabilitását a diverzifikált portfólió adja, és fontos, hogy ne korlátozzuk magunkat az elektromos piacra.