Magyarország a kínai hitelstratégia kereszttüzében?

Matura Tamás, a Corvinus Egyetem Kína-szakértője szerint aggodalomra adhat okot, ha a magyar kormány a vissza nem térítendő uniós források hiánya miatt újabb kínai hitelekkel kívánja fenntartani a gazdasági növekedést. A kínai elnök, Hszi Csin-ping magyarországi látogatása kapcsán még nem világos, milyen ajánlattal érkezik, és milyen lehetőségeket rejt a Keleti Nyitás új fejezete.

Matura Tamás először is felidézte, hogy a Keleti Nyitás keretében a magyar kormányzat több mint egy évtizeden át próbálkozott a kínai befektetők Magyarországra csábításával, eddig nem túl nagy sikerrel. A kínai cégek elsősorban olyan felvásárlásokban érdekeltek, ahol fejlett technológiát vagy ismert márkákat szerezhettek volna meg, amit hazánkban kevésbé lehetett találni. Azonban a helyzet megváltozott, mivel a kínai gazdaság és technológia fejlődése miatt már van gazdasági racionalitása bizonyos iparágakban, például az elektromos autók terén, a termelés részleges kiszervezésének.

A magyar különutas politika jó belépési pontot biztosít a kínai vállalkozások számára az EU piacára, amivel elkerülhetik a jövőben esetleg bevezetendő uniós piacra lépési intézkedések hatásait. Magyar szempontból azonban több kérdőjel is felmerül, például a kormány érvelése szerint a kínai technológia elengedhetetlen a hazai autóipar versenyképességének fenntartásához, de ez egy szűk értelmezés. Matura Tamás szerint észszerűbb lenne más iparágak felé fordulni, csökkentve ezzel a külföldi kézben lévő autógyártástól való függőséget.

A kínai befektetések magyarországi vonzásához iszonyatos mértékű állami támogatás szükséges, miközben a hozzáadott értékük csekély lesz a hazai gazdaság szempontjából. Az American Enterprise Institute összesítése szerint az elmúlt években 3194 milliárd forintnyi befektetés érkezett Kínából Magyarországra.

A kínai adósságcsapda veszélye jelenleg nem fenyegeti Magyarországot, mivel az ilyen téren bajba került államok a GDP-jükhöz képest hatalmas összegeket vettek fel hitelként Kínától. Hazánkban egyelőre csak a Budapest-Belgrád vasútvonal épül kínai hitelből, amelynek finanszírozott része a magyar GDP egy százaléka körül lehet. Ugyanakkor a jövőben aggodalomra adhat okot, ha a kormány újabb kínai hitelekkel kívánja fenntartani a gazdasági növekedést és az építőipar jövedelmezőségét, például a V0 vagy a reptéri gyorsvasút számára.

Kína számára stratégiai fontosságú az EU piacainak nyitva tartása a kínai export előtt, különösen most, amikor a kínai gazdaság strukturális problémái miatt a kivitel felpörgetésére készülnek. Az Egyesült Államokban régóta tart ez a folyamat, és az Európai Unió is több vizsgálatot folytat ilyen ügyekben. Európának óvatosan kell eljárnia Pekinggel szemben, hiszen ha Donald Trump kerül ismét az elnöki székbe, az könnyen együttműködésre kényszerítheti Európát és Kínát.

Matura Tamás szerint Franciaország erősíteni igyekszik az európai stratégiai autonómiát, miközben fenntartja az egészséges gazdasági kapcsolatokat Kínával. Magyarország és Szerbia pedig a minél szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatok mellett áll ki Kína és országaik között.