Magyarország első királynéja: Gizella

Gizella, Szent István király felesége és Magyarország első királynéja, 1065. május 7-én hunyt el, 959 évvel ezelőtt. A bajor herceglányból lett királyné fontos szerepet játszott a keresztény Magyarország megszilárdításában.

Gizella 984 körül született, és apja, Civakodó Henrik bajor herceg idejében került kapcsolatba a magyar történelemmel. Henrik háborúzott Géza magyar fejedelemmel, aki később békét ajánlott és lányát, Gizellát István számára kérte feleségül 995-ben. A házasság révén számos német lovag érkezett Magyarországra, akik fontos szerepet töltöttek be Koppány legyőzésében.

A királyné nemcsak politikai, hanem vallási téren is aktív volt, hiszen ő volt az óbudai és veszprémvölgyi egyházak társalapítója. Emellett a koronázási palást, melyen Szent István egyetlen kortárs ábrázolása maradt fenn, állítólag az ő és udvarhölgyei munkáját dicséri.

Gizella és István házasságából két fiú született, Ottó és Imre, akik közül az utóbbi egy vadászbalesetben vesztette életét. István halála után, 1038-ban, a trónért folyó harcok során Gizella helyzete megromlott, és 1044-ben kénytelen volt az országból menekülni. Passauban lépett be egy apácakolostorba, ahol 81 éves korában elhunyt.

Gizella életútja és érdemei elismeréseként 1911-ben boldoggá avatták. A vele kötött frigy nemcsak az önálló keresztény Magyarország megszilárdításában játszott döntő szerepet, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy az ország helyzete stabilizálódjon Európában.

Szent István király nevéhez fűződik a kalocsai Nagyboldogasszony-székesegyház alapítása is, amely a magyar egyházi műemlékek között kiemelkedő helyet foglal el. A jelenlegi épület, amely a negyedik a sorban, 1735 és 1774 között épült fel, és közel ezeréves múltra tekint vissza. A székesegyházat most bővítésekkel kívánják tovább gazdagítani, azonban a munkálatok során egy váratlan esemény történt: egy Facebook-poszt szerint az építkezés során egy acélgerendát szúrtak át az egyik ajtón, ami így használhatatlanná vált. A poszt szerint további ajtók is használhatatlanná válhatnak, amelyek menekülő útvonalat jelentenek, így tűzvédelmi szempontból is fontosak lennének. A történtek kapcsán a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatalának Építésügyi Osztálya is megkeresésre került, válaszaikat pedig egy későbbi cikkben fogják közzétenni.