Lex gyóntatófülke: a Fidesz kegyelmi ügyének politikai kárvallottja
A Fidesz új gyerekvédelmi törvénycsomaggal próbálja enyhíteni a kegyelmi ügy okozta politikai károkat, azonban a kárenyhítési folyamat nem mentes a problémáktól. Először az egyházi fenntartású intézményeket hagyták ki a szigorításokból, most pedig vita tárgyát képezi, hogy a papoknak a gyónás során szerzett tudomásukat pedofil bűncselekményekről nem kellene jelenteniük.
Az új javaslat szerint, ha a szigorításokat az egyházi fenntartású intézményekre is kiterjesztették volna, akkor például a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatóját védő K. Endre további két év börtönbüntetést is kaphatott volna. A Fidesz azonban kezdetben úgy nyújtotta be a törvényjavaslatot, hogy az egyházi fenntartású intézményekre ne vonatkozzon a szigorítás, annak ellenére, hogy 2010 óta számos intézményt adtak át az egyházaknak.
A Magyar Narancs összegzése alapján az általános iskolák több mint ötöde és a gimnáziumok mintegy 30 százaléka egyházi fenntartásban működik, az általános iskolások 16 százaléka, a gimnazisták több mint negyede pedig egyházi intézményben tanul. A gyerekotthonok esetében az egyházi intézmények aránya 17 százalék.
A törvény általános vitájában felmerült, hogy a kivétel nem szerencsés, így Dunai Mónika fideszes képviselő egy olyan módosítót nyújtott be, amely az egyházi, egyesületi és alapítványi intézmények dolgozóira is előírná a bejelentési kötelezettséget. Azonban a módosító kiegészítése szerint a papok továbbra sem lennének kötelesek jelenteni a gyónás során szerzett tudomásukat pedofil bűncselekményekről.
A KDNP-s Nacsa Lőrinc szerint a magyar jog eddig is ismerte a hivatásszerű titoktartást, és a kánonjog szerint gyónással sem kaphat feloldozást az, aki nem bánja meg bűneit.
A parlament népjóléti bizottságában Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa, kritizálta a gyóntató papok mentesítését, mondván, ez azt sugallja, hogy az egyházak és papok számára minden megengedett, beleértve a gyerekek védelmének elmulasztását is. Selmeczi Gabriella, a szigorításokat benyújtó képviselő, a gyónási titok kiemelését azzal indokolta, hogy a pap, ha egyházi iskolában tanít, akkor a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjává válik, és kötelessége jelenteni az abúzust.
Szabó Tímea szerint minden papnak kötelessége értesíteni a hatóságokat, ha tudomást szerez a bántalmazásról, és a törvényjavaslat jelenlegi formájában azt sugallja, hogy az egyházi személyek megúszhatják a büntetést. A gyónási titok védelme nem magyar sajátosság, és a Vatikán is visszautasította az erre vonatkozó javaslatokat. A Népjóléti Bizottság végül 9 kormánypárti szavazattal átengedte a módosítót, amelyről hamarosan a parlament is szavazhat.
